Hatékonyabb, olcsóbb állam, adócsökkentés, foglalkoztatás növelés, a gazdaságpolitika hitelességének erősítése - ezek az alappillérei annak a választások után bemutatni tervezett stratégiai makrogazdasági programnak, melynek megalkotói szerint ma a legtöbbször téves szemlélet uralkodik a közgazdászok, a helyzet leplezésére irányuló kommunikáció a politikusok között. A CEMI koordinálta programtervezésben egy ötfős tanácsadó testület is közreműködik, ennek elnöke Csaba László, többek között a CEU tanára, Chikán Attila, volt gazdasági miniszter, a BKÁE tanára, Jakisity György, a BÉT volt elnöke, a Concorde Rt. vezetője, Járai Zsigmond, az MNB elnöke és Simor András, a Deloitte vezetője.

A "Makroegyensúly és gazdasági növekedés" című program alapvetése, hogy az államháztartási kiadások visszafogása, melynek egyik kétségtelen következménye a munkanélküliség növekedése, a kereslet visszaesése, nem jár feltétlenül együtt a gazdasági növekedés visszaesésével. Sőt: a program nem kis részben annak bemutatására helyezi a hangsúlyt, hogy számos, évekkel ezelőtt a hazaihoz hasonló problémákkal küzdő nyugat-európai országban éppen az államháztartás visszafogása és egyensúlyba hozatalával párhuzamosan sikerült az uniós átlagot jóval meghaladó gazdasági növekedést elérni.

Helyzetkép

Gazdasági növekedésünket kettősség jellemzi: Nyugat-Európánál tartósan jobb, míg régiónkhoz képest egyre inkább romló a teljesítményünk - emelte ki a CEMI vezetője, Orbán Krisztián.

A magyar gazdaságban nagyobb növekedési potenciál lenne, ami alapvetően két ok miatt marad kihasználatlanul: uniós összevetésben kiemelkedően alacsony a foglalkoztatottság, illetve az államháztartás tartósan magas hiánya, a forint esetleges leértékelődésével kapcsolatos bizonytalanságérzet miatt a vállalatok drágábban jutnak hitelekhez, bizonytalanabb a beruházási környezet.

Kevesebb adó, több munkahely

Konkrét számokat, a hiánycsökkentés lehetséges, illetve a program által célzott mértékét az Index kérdésére Orbán Krisztián éppúgy nem kívánta egyelőre elárulni, mint ahogy visszautasította a már nyilvános pártprogramok értékelését is. A javaslatcsomagról egyelőre annyit tudni: az államháztartási kiadások jelentős lefaragását, illetve jelentős adócsökkentést is céloz.

Ez utóbbival kapcsolatban Orbán kiemelte: ma a személyi jövedelemadót fizetők 44 százaléka a minimálbér után adózik, így a teljes szja-bevételek 10 százalékát fizetik be. Mindez azt eredményezi, hogy ma a szja-rendszer büntető jellegű, adóelkerülésre ösztönöz, ma a teljes adóteher aránytalanul nagy részét néhány százezer ember viseli. Az adóreform útja így a vállalkozói és a személyi jövedelmek terheinek közelítése lehet, az szja kulcsok mérséklése, és ezáltal az adóalap szélesítése.

Az egyik legnagyobb növekedési lehetőség a foglalkoztatás növelésében rejlik, ehhez azonban a vállalati szektor foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóterhének csökkentésére van szükség - folytatta Orbán. A most nem kifejtett program szerint tíz év alatt egy millió új munkahely jöhet létre. A szakértő arra ugyanakkor rávilágított: miközben összességében az unióban a második legrosszabb a magyar foglalkoztatottsági mutató, jól körülhatárolható, hogy ez elsősorban mely rétegeknek köszönhető.

A 15-24 évesek körében 14,9 százalékkal, az 55-64 éve közöttieknél 9,5 százalékkal, míg a 25-34 év közötti nőknél 7 százalékkal marad el az EU 25-ök átlagától a hazai foglalkoztatottság (az EU 15-ökhöz hasonlítva még rosszabb lenne a helyzet). A részmunkaidőt illetve a diákmunkát támogató programok tehát jelentős tömegeket állíthatnak munkába.

Hitelesség kell

Mindemellett elengedhetetlen az államháztartás áttekinthetőségének és a fiskális politika hitelességének javítása - emelte ki a CEMI vezetője. Eddigi megállapításaik szerint "évente mintegy 250 milliárd forint takarítható meg a hitelesség megerősítésével, aminek fontos eszköze a költségvetési folyamatok ellenőrizhetőségének megteremtése".

A hitelesség kérdésében egyrészt az elmúlt években rendre módosított, és folyamatosan így is túlszárnyalt költségvetési hiányra vonatkozó adatokat, az ellenőrizhetőségnél az 1998 óta évente százas nagyságrendben sokasodó, a kiadások áttekinthetőségét szinte lehetetlenné tevő közhasznú társaságokat emelte ki Orbán Krisztián.

Nem ezen múlik az euró

A program nyilván hozzásegít az euróbevezetés feltételeinek biztosításához, de nem céldátumokra tekintettel készül - mondta az Index kérdésére Orbán Krisztián, aki szerint alapvetően politikai akarat kérdése az, hogy Magyarország 2008-ra teljesíti-e a konvergencia kritériumokat. Amit viszont -- ha a nemzetközi környezet nem változik drasztikusan - biztosra vesznek, hogy a program 2008-ra már öt százalékot elérő, és mindenki számára érezhető gazdasági növekedést eredményez.