Halványan bár, de ismét jobb lett a költségvetés havi egyenlege decemberben a hivatalos prognózisnál. A csak kissé jobb havi szaldó - a módszertani bizonytalanságok ellenére is -azonban lapunk megítélése szerint elegendő lehet ahhoz, hogy az egész éves, a konvergenciaprogramban vállalt, többször leszállított hiánycél utolsó verziójánál is kisebb lehetett tavaly az államháztartási deficit.
A büdzsé decemberben a Pénzügyminisztérium által prognosztizáltnál 8 milliárd forinttal nagyobb, 69 milliárd forintos többletet produkált - derül ki a szakminisztérium gyorsjelentéséből. Figyelemre méltó, hogy az államháztartás legnagyobb alrendszere, a központi költségvetés tett ki magáért az év utolsó hónapjában, ott ugyanis a vártnál 20 milliárd forinttal nagyobb többlet jött össze.
A havi szufficit azt eredményezte, hogy a költségvetés tavaly 907 milliárd forinttal költött többet bevételeinél.
A hiány a GDP 3,3 százalékának felel meg. Ez ugyan más módszertan szerint számolt hiányadat, mint amit a befektetők és az EU néz, illetve amit a konvergenciaprogramban alkalmazunk, de vélhetően utóbbi, az uniós módszertan szerint számolt deficit is alulmúlja a többször levitt tervet. A most közölt deficitszám az úgynevezett pénzforgalmi kimutatás alapján készült (amely a január 1-je és december 31-e között ténylegesen kiutalt és befolyt pénzeket veszi számba). Ezt a pénzforgalmi számot ugyanúgy a GDP 3,4 százalékára várta a pénzügyi tárca pár hete, mint ahogyan az uniós módszertan szerint számolt hiánytervet is 3,4 százalékon tartotta. Mivel előbbi végül 0,1 százalékponttal alatta marad a tárca várakozásának, valószínűleg az uniós módszertan szerint kalkulált egyenleg is hasonló irányú elmozdulást fog mutatni. (Az első becslést március végén közli a KSH az uniós rendnek megfelelően.)
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kétféle mutatóban levő módszertani különbségek miatt nem feltétlenül követi le az uniós módszertan szerinti hiányadat a másikat ugyanúgy, és a végleges GDP-szám is eltérhet a mostani 3,3 százalékos adatnál használt becsült GDP-számtól, plusz még a kerekítés is közrejátszik. A ma közzétett adat mindezekért csak valószínűsíti, de nem garantálja a legújabb konvergenciaprogramban is vállalt 3,4 százalékos terv alullövését.
A közel 70 milliárdos decemberi többlet, és az éves 3,4 százalékos célt vélhetően el nem érő hiány ugyan jó hír, de ennél is szebben alakulhattak volna a számok, ha a kormány nem kezd el durva költekezésbe az év utolsó hónapjában. Mint beszámoltunk róla, két kormánydöntéssel 78 milliárd forintos tartalék felszabadításáról határozott a kabinet november végén, illetve decemberben. Ez az addig nem tervezett költés a GDP 0,2-0,3 százalékának felel meg, vagyis akár a 3 százalékhoz korrekció nélkül is nagyon közeli deficitadatot mutathattunk volna fel.
Az azonban biztosra vehető, hogy egy bizonyos, a GDP 0,5-0,6 százalékára rúgó korrekcióval a hiány a 3 százalékos euróbevezetési kritérium alatt maradt tavaly. Ennek az adja a jelentőségét, hogy így kikerülhetünk az EU túlzottdeficit-eljárása alól, amely piaci szempontból kedvező hír.
A Pénzügyminisztérium ma közzétett számait böngészve egy érdekességre feltétlen rábukkanhatunk. A központi költségvetési alrendszer bevételei bő tízmilliárd forinttal haladták meg a prognosztizáltat, ám a társadalombiztosítási alapok bevételei bő tízmilliárddal viszont alulmaradtak a tervezetthez képest. A jelenség furcsa, hiszen a tb-alrendszer fő bevételét jelentő járulékok ugyanúgy a munkabérhez kötődnek, mint ahogyan a központi költségvetési alrendszer nagy bevételi forrását képező személyi jövedelemadó, vagyis a két közteherforma elvileg együtt kell hogy mozogjon.
Erre a kérdésre a választ, ugyanúgy, ahogyan a decemberi részletesebb folyamatok megismerését két hét múlva, a normál havi sajtótájékoztatón kaphatjuk meg.