A költségvetési törvényben szereplő 1022 milliárd forintosnál kisebb hiánnyal zárt tavaly az államháztartás - jelentette be csütörtökön a pénzügyminiszter. Veres János elmondta, negyvenmilliárd forinttal jobb eredményt értek el, így a deficit 984,4 milliárd forint lett. Ezáltal sikerült teljesíteni a 6,1 százalékos eredményszemléletű GDP-arányos deficitet. Az államadósság mértéke 57,7 százalék, vagyis megfelel az euróbevezetés kritériumának.
A szaktárca közleménye szerint a végleges eredményszemléletű mérleg elkészítése és lezárása még néhány hónapot vesz igénybe. Az előzetes mérleg azonban elkészült, és ennek adatai szerint az államháztartás uniós módszerrel számolt hiánya, figyelembe véve a nyugdíjreform miatti kiadásokat, nem haladja meg a GDP 6,1 százalékát - mondta Veres János. Ez azt jelenti, hogy sikerült elérni a pénzügyi kormányzat által az ősszel, az autópályás trükközés megbukása után megfogalmazott legutóbbi hiánycélt. A pénzügyminiszter szerint "2005-ben minden makromutató jól illetve a vártnál jobban teljesült".
A deficit annak köszönhetően lett jobb a vártnál, hogy decemberben jelentős többlettel zárt a központi költségvetés és az államháztartás. Az államháztartás többlete decemberben 212,7 milliárd forint lett, szemben a várt 175,8 milliárd forinttal. A központi költségvetésben a múlt hónapban 199,7 milliárd forintos többlet, az elkülönített állami pénzalapoknál 19,4 milliárd forintos deficit, a társadalombiztosítási alapoknál 32,4 milliárd forintos többlet keletkezett.
A központi költségvetés végül 6458,4 milliárd forintos bevétel és 7003,4 milliárdos kiadás mellett 545 milliárdos veszteséggel zárta az évet. A társadalombiztosítási alapok éves bevétele 3025,5 milliárd, kiadása 3495,3 milliárd, egyenlege -469,8 milliárd forint lett. Az elkülönített állami pénzalapok 341,7 milliárdos bevétel és 311,3 milliárdos kiadás mellett 30,4 milliárdos többlettel zártak.
Az államháztartás egyenlegét az önkormányzatok feltehetően a GDP 0,2 százalékával rontják, a nyugdíjreform hatásai ugyanakkor 1,3 százalékkal mérséklik a deficitet. Az állam teljes eladósodottsága (szintén a nyugdíjreform adataival korrigálva) a GDP 57,7 százaléka, vagyis ebben a kategóriában hazánk teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges, hatvan százalék alatti kritériumot.
A pénzügyminisztérium szerint az államháztartás 2005-ben "fegyelmezett gazdálkodást" folytatott. "A hiánycélok teljesülésében a nagyban szerepet játszottak azok a biztonsági elemek, amelyek beépültek a költségvetésbe, s azok az évközi intézkedések, amelyek növelték a bevételeket, javították az államháztartás pozícióját" - olvasható a szaktárca közleményében.
A minisztérium szerint ilyen biztonsági elem volt egyebek mellett az államháztartási tartalékképzés és a maradványtartás, míg az intézkedések között egyebek mellett a tb-járulékalap szélesítését, a pénznyerő automatákból származó bevételek adójának emelését, valamint a a harmadik piaci (nem uniós) importnál alkalmazott kivetéses adóbeszedést említik.
A kedvező deficitmutatót annak ellenére sikerült elérni, hogy az eredeti törvényi célokat tekintve 2005-ben a főbb adóbevételek alulteljesültek. Ennek okát a pénzügyminiszter elsősorban a bázishatással indokolta. Ez azt jelenti, hogy a 2005-ös költségvetést magas 2004-es bázisokkal tervezték, emiatt nyáron korrigálni kellett. A korrigált értékekhez képest az eltérések már kisebbek lettek. Az áfa az utóbbihoz képest kicsit túlteljesült, az szja szintén, a társaságiadó-bevétellel kapcsolatos célokat viszont nem sikerült elérni.
A Budapest Airport értékesítéséből 404 milliárd forintot számoltak el a folyó bevételek között. Ezen túl a Moltól is befolyt 80 milliárd forintnyi pluszbevétel, ezeket azonban sikerült is elkölteni. Nagyjából 200 milliárd forint ment az autópályaépítés hiteleinek törlesztésére, ezen túl egyszeri nyugdíjkifizetés történt, emelni kellett a gyógyszerkasszát, az EU-társfinanszírozást szintén növelték.
Az euró bevezetésének egyik fontos kritériuma, hogy az éves államháztartási deficit - eredményszemléletben számolva - ne legyen nagyobb 3 százaléknál. Hazánk az eredeti 2005-ös költségvetési törvényben 3,6 százalékos hiánycélt fogalmazott meg, miután azonban az Eurostat nem fogadta el az autópálya-építésekkel kapcsolatos "kreatív könyvelési" technikát, az új hiánycél szeptemberre 3,6 százalék plusz autópálya lett, amit végül 6,1 százalékra hoztak ki.
Az Európai Bizottság ősszel többször is kifejezte nemtetszését a magyar költségvetési folyamatok miatt, októberben a testület arra tett javaslatot, hogy egy éven belül második alkalommal hozzon határozatot arról: a magyar kormány elmulasztotta a költségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét. Az uniós rovó és az elemzők folyamatos kritikái ellenére a pénzügyminisztérium optimizmusa nem gyengült, még akkor sem, amikor decemberben a Fitch leminősítette hazánkat.
Az akkori derűátást részben most igazolták a számok, a Portfolio.hu elemzői szerint egy kedvezőnek tűnő pénzforgalmi számot kaptunk, ugyanakkor látható, hogy a választások előtt az egyszeri bevételeket sikerült szinte maradéktalanul elkölteni.
A nagyobbik ellenzéki párt ugyanakkor nem elégedett az államháztartási mutatókkal. A Fidesz közleménye szerint "a kormányzat elhallgatja, hogy a Budapest Airport Rt. eladásából befolyt összeg tudja csak ideiglenesen palástolni, hogy a valóságos hiány jóval 1000 milliárd forint felett van". Az ellenzéki párt szerint "az országnak évek óta nincs valós költségvetése, a büdzsé könyvelési trükkök gyűjteménye".