A kormány által felkért energetikai bizottság elnöke szerint hiba lenne a jelenlegi elképzelések szerint, kizárólag biztonsági célzattal megépetni a stratégiai gáztározót, melynek kereskedelmi szerep is juthatna. Hosszabb távon azonban így is elkerülhetetlennek tűnik egy új atomerőmű építése.
A kormányzat elhatározásán múlik, hogy a stratégiai földgáztároló megépítése kapcsán megváltoztatja-e a véleményét - kommentálta a vezetékes energiaellátást vizsgáló szakértői bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentését a testület elnöke. Vajda György professzor a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a biztonsági földgáztároló megépítésével kapcsolatban műszaki-gazdasági okokból fenntartásai vannak. Szerinte noha már kiírták a közbeszerzést, a vonatkozó törvény céljának megváltoztatásával még el kellene érni, hogy a létesítmény ne csak biztonsági, hanem kereskedelmi tárolóként is funkcionáljon.
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló, 2006. április 1-jétől hatályos törvény alapján legkésőbb 2010-ig legalább 1,2 milliárd köbméter gáz biztonsági készletezésére kell stratégiai tárolót építeni. Az erre kiírt tendert a Mol nyerte meg, és a tárolót a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) projekttársaságával, az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt.-vel közös vállalkozásban valósítja meg.
Vajda György rámutatott: a politika a földgáz árának megállapításával, illetve a gázár támogatásával csapdába sodorta az energetikát. A jelenlegi, szociális alapú kompenzációs rendszer lényegében jónak tekinthető, bár kisebb finomításokat még lehetne végezni - jelezte az elnök. Hozzátette, hogy megoldást kell találni például még arra, hogy a minimálbéren bejelentettek, de támogatásra valójában nem rászorulók ne igényelhessenek támogatást.
A professzor felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi erőművek élettartama a végéhez közeledik, előbb-utóbb 7-8 ezer megawattnyi új kapacitást kell létrehozni. Vajda György szerint egy új atomerőmű megépítése nem "akut kérdés", ám a következő évtizedben vissza kell térni erre a témára. Utalt arra, hogy a nukleáris energia stabil, jól tárolható energiaforrás, ráadásul az ország klímavédelmi vállalásai később atomenergia nélkül nehezen lesznek teljesíthetők.
A megújuló energiaforrásokról kijelentette, hogy fontos a szerepük, de csak akkor, ha a rendszerbe illeszthetők. A szélenergia kihasználása rendszerirányítási megfontolásokból csak egy szivattyús vízerőművel mint háttérkapacitással képzelhető el; kérdés, hogy ehhez a zöldek hogyan állnak hozzá - mutatott rá az elnök.
Tovább halasztódik annak a tanulmánynak az elkészítése, amely az orosz-török Kék Áramlat gázvezeték balkáni-közép-európai meghosszabbításának megvalósíthatóságát méri fel - közölte az orosz Gazprom csütörtökön vezére, Alekszandr Miller és a magyar partner Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt moszkvai megbeszélése után. A megvalósíthatósági tanulmány befejezését 2007 júliusára tervezi a két fél - jelezte az újabb halasztást az orosz állami ellenőrzésű monopólium közleményében. A Gazprom vezetői tavaly szeptemberben még a múlt év végére ígérték a tanulmány elkészültét, bár Kóka János magyar gazdasági miniszter október közepén már féléves távlatot jelölt meg.
A Gazprom és Mol egy tavaly júniusban aláírt megállapodás alapján hozta létre közös projektvállalatát budapesti székhellyel a Törökországtól Észak-Olaszországig nyúló dél-európai gázvezeték megvalósíthatóságnak felmérésére, beleértve egy nagy gáztároló létesítését is Magyarországon. A Gazprom a múlt év végén a szerb partner Srbijagasszal is aláírt egy szándéknyilatkozatot arról, hogy a dél-európai gázvezeték Szerbián át haladjon, elhatározva egy olyan munkacsoport alakítását is, amely 2007 nyaráig felméri ennek megvalósíthatóságát.
A Mol részt vesz a Kaszpi-tengertől induló, EU-pártfogást élvező Nabucco vezetéktervben is. Ez főleg azeri, netán iráni gázból táplálkozna, s Törökországtól Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezetne Ausztriába. Egy Gazprom-vezető nemrég kétségbe vonta, hogy a Nabucco építőinek lesz-e mivel megtölteni a vezetéküket. A Törökországba érkező orosz gázból viszont Izrael is igényel, amelynek infrastruktúraügyi minisztere, Benjamin Ben-Eliezer ugyancsak csütörtökön járt Millernél. A Kék Áramlatot Izraelig meghosszabbító vezetéken a zsidó állam 2011-től évi kétmilliárd, később ötmilliárd köbméter gázt importálna.