A kormányfő és a pénzügyminiszter ma újfent nyugtatni igyekezett a remegő kező pénzpiaci befektetőket. Gyurcsány kijelentette, hogy akár már jövőre, de legkésőbb 2010 elején beléphetünk az euró előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerbe. Varga és Kóka nem tud arról, amit Veres állít.
Magyarország a 2010-ben esedékes következő választások előtt csatlakozhat az euróövezeti belépés előtt kötelező ERM-II. árfolyamrendszerhez - mondta a Financial Timesnak Gyurcsány Ferenc. A kormányfő a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban azt mondta: ha a nominális feltételeken túl minden lényeges körülmény kedvező lesz, akkor csatlakozni kell a rendszerhez.
Az ERM-II egy átváltási rendszer az euróövezet országai és az oda törekvő országok, azaz az euró és a jelölt ország devizája között (European Exchange Rate Mechanism). A lényege, hogy egy, már a csatlakozás szempontjából is irányadó árfolyamközepet állapítanak meg, és egy +/- 15 százalékos sávot hoznak létre. A nemzeti deviza sávon belül tartása alapvetően a jelölt ország jegybankjának feladata, de azért az EKB is felel, garantál.
A rendszerbe való belépés nem csak lehetőség, kötelező is: az euró bevezetése előtt legalább két évet el kell tölteni abban. Ugyanakkor a belépés egyértelműen az euróbevezetéshez kapcsolódik, azaz nem szolgál külön árfolyamvédelmi célt, ha van is ilyen hatása. A belépésnek nem feltétele, hogy az euróbevezetéséhez szükséges valamennyi kritériumot teljesítse már egy ország, de "célközelben" kell lennie. Akkor érdemes tehát belépni az ERM II-be, ha már az euróátvételi kritériumokat teljesíti az adott állam vagy nagyon közel van ehhez, fenntartható pályán halad az ország.
A 2010-es csatlakozásunk éppen ezért azt feltételezné, hogy 2012-ben az eurót is bevezetné Magyarország.
Londoni feltörekvő piaci elemzők azt sem tartják lehetetlennek, hogy Magyarország akár jövőre csatlakozhat az ERM-II.-höz. A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt jósolta, hogy Lengyelország valószínűleg 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa a magyarokat is arra sarkallhatja, hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot. A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg az árfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében lép be az ERM-II. rendszerbe. A Goldman Sachs befektetési bankcsoport londoni elemzői is azt valószínűsítették nemrég, hogy ha sikerül elfogadtatni a jövő évi költségvetést, és ha az infláció tovább lassul, az ERM-II.-beli tagság Magyarország számára is lehetséges lesz "valamikor 2009-ben".
Az ERM II-belépés mostani meglebegtetését szakértők egy hatásos eszköznek gondolják ebben a világméretű pénzpiaci válsághelyzetben. Ezzel ugyanis újabb üzenetet küldünk az ideges befektetőknek, hogy Magyarország komolyan gondolja a sérülékenységének mérséklését, a külföldi finanszírozási igényének csökkentését. Mellesleg - mint írtuk - a belépés után már az EKB is védené a forintot.
A Fidesz szerint, ha nincs Gyurcsány Ferenc és a hazug, alkalmatlan gazdaságpolitika, Magyarország már bevezethette volna eurót, és így a pénzügyi válság sem érintené ennyire mélyen az országot - reagált az ellenzéki párt Gyurcsány Ferenc euróbevezetéssel kapcsolatos nyilatkozatára. Cser-Palkovics András helyettes szóvivő szerint 2002-ben mindenki, még a szocialista politikusok is egyetértettek abban, hogy 2006-ban, de legkésőbb 2007-ben be lehet vezetni Magyarországon az eurót. Szerinte, ha ez megtörtént volna, akkor a pénzügyi válság sem érintené ennyire mélyen Magyarországot.
Gyurcsány Ferenc a jelenlegi piaci helyzetről azt mondta a Financial Timesnak: tárgyalt a magyar pénzügyi szektor vezetőivel és a jegybankkal, és az a közös vélemény alakult ki, hogy a globális pénzügyi felfordulásnak talán nem lesz nagyon közvetlen hatása a magyar gazdaságra. A helyzet azonban az elmúlt héten változott, a piaci bizonytalanságok hatással vannak a hazai piacokra - mondta a kormányfő. (MTI)
Közben Veres János pénzügyminiszter is nyugtatta a piacot. A múlt pénteki bejelentést megismételve hírügynökségeknek tartott tájékoztatón elmondta, hogy az idei államháztartási hiány a GDP 3,4 százaléka lesz a konvergenciaprogramban rögzített 4 százalékkal, illetve a korábban bejelentett 3,8 százalékkal szemben, ami 103 milliárd forintos megtakarítást jelent. A becslés konzervatív, a hiány ennél kedvezőbb is lehet - közölte Veres, hozzátéve: a kormány szombaton nyújtja be a jövő évi új makropályát, illetve a módosított, új változatú költségvetést az Országgyűlésnek.
Az államháztartási hiány 0,4 százalékpontos, 103 milliárd forintos csökkentése mögött a következő tételek állnak: a tárca zárolja az eddig fel nem használt 57 milliárd forint összegű fejezeti egyensúlyi tartalékot, a fel nem használt 20 milliárdos központi egyensúlyi tartalékot. Ezenkívül kiadáscsökkentés valósul meg két alapnál, a munkaerőpiaci illetve a kutatás-technológia alapnál 5-5 milliárd forint összegben, valamint az uniós társfinanszírozásnál 16 milliárddal kevesebbet használ fel a költségvetés. A felsorolt összegek az államháztartás eredmény és pénzforgalmi szemléletében egyaránt jelentkeznek - hangsúlyozta Veres János. Magyarázatul hozzátette, hogy a kiadáscsökkentés nyomán az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) kevesebb állampapírt kell kibocsátania, s ez az összeg az ÁKK már ismert közleménye szerint 200 milliárd forint.
A jövő évi költségvetésről annyit árult el a pénzügyminiszter, hogy a GDP arányos államháztartási hiány 2,9 százalék lesz, amint azt már pénteken szintén közölték.
A csütörtöki tárgyalások eredményeképpen a kormány megszerezte a szükséges parlamenti támogatást ahhoz az újjáformált törvényjavaslathoz, amely az Országgyűlés asztalán lévő közpénzügyi és intézményi szabályozásból, illetve az SZDSZ és a Fidesz 2009-2010. évi konkrét költségvetési plafonra vonatkozó javaslatából áll össze - közölte Veres János. (Ez egyszerű többséget jelent, vagyis a közpénzügyi csomagot bebetonozó kétharmados támogatás úgy tűnik, továbbra sincs meg.)
A kormány dolgozik azon, hogy többlet kereslet jelenjen meg az állampapírpiacon - közölte a pénzügyminiszter. Az IMF kész továbbra is segíteni a magyar kormányt - válaszolta egy kérdésre Veres János.
Nem volt semmiféle egyeztetés, Veres János megint olyan dologról beszél, ami nem történt meg - reagált Varga Mihály, a Fidesz alelnöke csütörtökön a pénzügyminiszter által közöltekre. Veres János azt mondta: a csütörtöki tárgyalások eredményeképpen a kormány megszerezte a szükséges parlamenti támogatást ahhoz az újjáformált törvényjavaslathoz, amely az Országgyűlés asztalán lévő közpénzügyi és intézményi szabályozásból, illetve az SZDSZ és a Fidesz 2009-2010. évi konkrét költségvetési plafonra vonatkozó javaslatából áll össze. A Fidesz alelnöke közölte: nehéz időkben együttműködni kell, nem egymást zsarolni megalapozatlan nyilatkozatotokkal. Hozzátette: mivel egyeztetés nem volt, így nem tud semmiféle megegyezésről sem. Az ellenzéki politikus közölte, hogy az SZDSZ által a parlament elé benyújtott költségvetési plafonról szóló törvényjavaslathoz módosító csomagot nyújtanak majd be. Ebben a Fidesz-kormány alatt működtetett gyakorlat átvételét javasolják: a reálértéken számolt gazdasági növekedés felével nőhetnének csak a költségvetési kiadások. A Fidesz emellett lerövidítené a törvény időbeli terjedelmét - tette hozzá Varga Mihály. Az SZDSZ azt indítványozta, hogy 2011-ig rögzítsék a kiadási plafont. (MTI)
Kóka János nem tud arról, hogy megállapodás született volna a kiadási plafon törvénybe iktatásához; az SZDSZ frakcióvezetője ezt mondta az MTI-nek. Veres János pénzügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány a tárgyalások eredményeképpen megszerezte a parlamenti támogatást a közpénzügyi szabályozás, illetve a kiadási plafon törvénybe iktatásához. Kóka János az mondta, hogy a hét elején informálisan ismertettek a szabad demokratákkal egy jogszabálytervezetet, ami a tavalyi közpénzügyi törvényt és az SZDSZ költségvetési plafonról szóló javaslatát "házasítaná össze". A liberális frakcióvezető hangsúlyozta: ezt a tervezetet ebben a formában nem tudják támogatni, mert jelen állapotában nem szolgálná Magyarország pénzügyi biztonságát. A javaslatból hiányoznak a garanciális elemek, és arról sem szól, milyen mértékű takarékosságra készül az állam - szögezte le Kóka János. A képviselő úgy vélte, eltökélt költségvetési takarékosságra van szükség. Kóka János szerint a "gyógymód viszonylag egyszerű: az állam kisebb számlát csinál, hogy a magyaroknak kevesebbet kelljen fizetni". A szabad demokraták szerint még nagyobb költségvetési takarékosságra van szükség, ami számszerűsítve mintegy 500 milliárd forintos megtakarítást és tartalékképzést jelent.