A BAA által a 75 százalék mínusz egy részvény BA-érdekeltségre megajánlott vételi ár (opciókkal és adósságokkal együtt összesen 1,362 milliárd font) hozzávetőleg a harmincszorosa a magyar repülőtér-működtető 2005-re várt, 46,5-47 millió fontos, kamat- és adófizetés, valamint leírások előtt számolt alapszintű pénzforgalmi többletének (EBITDA) -- emeli ki beszámolójában a Financial Times. A brit üzleti napilap szerint az elmúlt évek hasonló repülőtér-privatizációiban, amelyekben többségi részesedés került piacra, 15-16-szoros EBITDA-szorzójú vételárakat lehetett elérni. A pénteki The Daily Telegraph szintén harmincszoros EBITDA-szorzóra számolta a BAA ajánlati árát, és azt írta: ez a legnagyobb EBITDA-többszörös, amelyet valaha repülőtérért kínáltak. A Financial Times szerint a Budapest Airportért folyó versenyben a jelentős jövőbeni forgalomnövekedési potenciál, a nagyrészt kihasználatlan ingatlan- és kiskereskedelemi lehetőségek, valamint a leszállópálya- és terminálkapacitásokban meglévő, a jövőbeni növekedést lehetővé tévő komoly tartalékok vonzották a magas árajánlatokat.

Még így sem győztek?

A legnagyobb konzervatív londoni napilap szerint ugyanakkor a BAA-t "meghökkentette", hogy Mészáros Tamás ÁPV-elnök előző nap nem hirdetett győztest, csak az ajánlatok sorrendjét ismertette, és azt, hogy kivel kezdenek tárgyalásokat. A The Daily Telegraph szerint Mészáros Tamás azt mondta: amíg a szerződés nincs aláírva, a pályázat nyitott. A lapnak nyilatkozó BAA-forrás szerint a cég "óvatos abban a tekintetben, hogy miről kell tárgyalni, mivel kötelező ajánlatot tettünk". Előző nap, a budapesti bejelentés után, a BAA befektetési osztályának illetékese az MTI-nek Londonban - arra a kérdésre, hogy a BAA mikor számít a tranzakció véglegesítésére - mindazonáltal azt mondta, hogy "inkább napokon, semmint heteken belül". A BAA az ajánlati sorrend budapesti bejelentése után, a Londoni Értéktőzsdén közzétett hivatalos részvényesi tájékoztatójában maga is azt közölte, hogy még tárgyal az ÁPV-vel a megállapodás elérése és aláírása érdekében.

Nem félnek a Fidesztől

A pénteki Financial Times szerint a BAA annak ellenére is kész volt a kötelező ajánlattételre, hogy "a konzervatív Fidesz vezetője, Orbán Viktor volt miniszterelnök vezette magyar ellenzék" részéről elhangzott az ügylet visszafordítási szándékára vonatkozó "bizonyos fenyegetés" arra az esetre, ha a párt megnyeri a tavaszi parlamenti választásokat. A lap megjegyzi, hogy a Fidesz jelenleg vezet a közvélemény-kutatási listákon. Mike Clasper, a BAA vezérigazgatója egy múlt heti londoni repülési szakkonferencián a Budapest Airport-privatizációra benyújtott pályázatról azt mondta: ilyen nagyságú döntéseket még a BAA-hez hasonló méretű vállalatok is csak akkor hoznak, ha úgy gondolják, hogy az adott kormány komolyan veszi a külföldi befektetések vonzását és megtartását, és a jövőbeni kormányok is tiszteletben tartják e befektetéseket.

Gyurcsány és Blair erről nem beszéltek

A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője pénteken, az MTI kérdésére azt mondta: a Budapest Airport privatizációjának kérdése semmilyen formában nem merült fel Tony Blair kormányfő és Gyurcsány Ferenc múlt heti budapesti megbeszélésein. A brit miniszterelnök (soros) EU-elnöki minőségében a jövőbeni finanszírozási kérdésekről tárgyalt, és a repülőtér-privatizáció kérdése "egyáltalán nem került szóba" - mondta Blair szóvivője.

A németek eddig bírták

A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában olyan Fraport-véleményt idéz, amely szerint a vállalat ajánlatának megtételekor "elment az üzemgazdaságilag még vállalható határig", s ebből kiindulva, ha lenne is rá lehetőség, nem kívánnak az ajánlaton javítani, ilyesmit a részvényeseik miatt sem tudnának vállalni. A második helyre sorolt esseni konszern, a Hochtief csak annyit közölt, hogy tudomásuk van a magyar pénzügyminisztérium közléséről. A frankfurti lapban 1,8 milliárd euró értékűnek nevezik azt az ajánlatot, amelyet a britek tettek a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat részvényére. A német újság szerint az idén az európai repülőterek között Ferihegy számított a legérdekesebb beruházási objektumnak, 2005-ben nyolcmilliós utasforgalmat bonyolít le, ami nagyjából megfelel a Köln/Bonn repülőtér utasforgalmának. Ez utóbbi légi kikötő nem tartozik az első három német repülőtér közé.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ahhoz, hogy bejöjjenek a britek számításai, a budapesti repülőtér forgalmának évente jóval több mint tíz százalékkal kellene növekednie, a termelékenységnek több mint a felével, amit valószínűleg a foglalkoztatás fog megsínyleni.