A Concorde év végére korábban is 247 forintos euróárat várt, így a mostani folyamatot nem értékeljük meglepetésként – mondta az Indexnek Samu János, a cég makroelemzője. A szakértő szerint a gyengülés okai egyértelműen külsőek, alapvetően a hitelválsággal függenek össze. (Ma mindenesetre mégsem tartották meg a Bivalyerős forint címen meghirdetett konferenciát, melyen mások mellett Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is részt vett volna.)

A forint tavasszal lépett rá arra az erősödési pályára, amin a cseh korona és lengyel zloty már tavaly ősz óta, éppen egy éve járt. A befektetők zöme akkor úgy gondolta: ha a feltörekvő országok egésze nem is, a régió, illetve a visegrádi országok képesek függetleníteni magukat az USA visszaesésétől és annak a világgazdaságra gyakorolt komolyabb hatásaitól, azaz itt lehet keresni.

Mostanra viszont a forintot egyébként támogató tényezők szerepe háttérbe szorult: a hitelválság nyomán például nehezebbé vált a bankok számára az általuk folyósított hitelek refinaszírozása, a drágulás pedig tükröződik az árfolyammozgásban. Ezzel összefüggésben Samu János megemlítette: a recessziós félelmek az energiaárakra gyakorolt hatásával (kisebb növekedés, kevesebb energiaigény = olcsóbb lett az olaj) több, a hitelpiacon eddig likviditás biztosító olajpénzben duskáló ország hitelkínálata is visszaszorult.

Az elemző szerint rövidtávon nem lehet az árfolyamkilátásokat illetően jóslatokba bocsátkozni, de komolyabb esésnek, forintgyengülésnek jelenleg nem látják az alapját, továbbra is tartják, hogy 247-es árfolyamot várnak az év végén. Ugyanakkor középtávon, a következő 1-2 évben a forint erősödésére számítanak.

Samu János szerint a forint jelenlegi szintekre való begyengülése még nem érinti a monetáris politikát: az energia- és élelmiszerárak esésével enyhülő infláció miatt még az idén két kamatvágásra is számít, melyek nyomán a jelenlegi 8,5-ről 8 százalékra mérséklődhet a kamat.