Az EU szerint biztosan nem sikerül tartani az idei évre kitűzött, 3,6 százalékos hiányt, Veres János úgy fogalmaz, elszámolási kérdésről van szó, a hiány 3,6 százalék lesz, plusz az autópálya-építés költségei. Kérdés döntő lehet a tekintetben, sikerül-e Magyarországnak két éven belül az előírt 3 százalék alá csökkenteni a hiányt - ez ugyanis az euró 2010-es bevezetéséhez megkerülhetetlen. Londoni elemzők szerint gyakorlatilag teljesíthetetlenné válna Magyarország 2010-es eurócsatlakozási céldátuma, ha az EU statisztikai hivatala nem járul hozzá az autópálya-beruházások költségvetésen kívüli elszámolásához.
Egyelőre nem lehet tudni, mennyivel lesz több a hiány, mint az eredetileg tervezett. Veres János egyenesen úgy fogalmazott: egyszerű elszámolástechnikai kérdésről van szó, a (nyugdíjreform kiadásokkal korrigált, eredményszemléletű)hiány 3,6 százalék lesz. Plusz az autópálya-építés. Hogy ez utóbbi mekkora összeggel, azaz hány százalékkal dobja meg a hiányt, a pénzügyminiszter egyelőre nem tudja. Mint mondta az Eurostat szakértőivel folyatott megbeszélés után sem vált egyértelművé, hogy az uniós statisztikai hivatal pontosan mely és hány tétel kimaradását kifogásolja, így nem csak a Brüsszelből várt írásos eredmény birtokában lehet majd megmondani, mennyivel is volt több költségvetési kiadás.
Az Eurostat szakértőinek aggályairól elsőként beszámoló Világgazdaság számításai szerint ennek mértéke az idén legalább 178, legfeljebb 300 milliárd forintra rúghat, azaz a GDP 0,8-1,3 százalékát teheti ki. Így az idei GDP-arányos eredményszemléletű (de a nyugdíjreform költségeivel nem csökkentett) hiány a konvergenciaprogramban vállalt 4,7 százaléknál jóval magasabb, legjobb esetben 5,5, de akár 6 százalék is lehet.
Szerintem nincs ma Magyarországon olyan személy, aki azt mondaná, ne építsük tovább az autópályákat, vagy valami más terhére építsük az autópályákat, így ez a kérdés így ebben a formában nem merül fel - mondta Veres János azzal kapcsolatban, tervez-e a kormány valamiféle ellensúlyozó lépést az így vártnál nagyobb hiány csökkentésére. A pénzügyminiszter megerősítette: folyatódik a sztrádaépítés, a jelenlegi program szerint. Kiemelte: az Eurostat gyakorlatához fog igazodni a magyar költségvetés elszámolása, de ez nem változtat azon, hogy egy olyan könyvelési kérdésről van szó, melynek a makrogazdasági folyamatokra nincs kihatása.
Londoni elemzők szerint gyakorlatilag teljesíthetetlenné válna Magyarország 2010-es eurócsatlakozási céldátuma, ha az EU statisztikai hivatala nem járul hozzá az autópálya-beruházások költségvetésen kívüli elszámolásához -- jelentette az MTI. A Dresdner csoport londoni befektetési érdekeltsége, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) - a City egyik legnagyobb, napi európai feltörekvő piaci helyzetjelentéseket közlő háza - pénteki térségi jelentésében úgy számolt, hogy mivel jelentős építési beruházásokról van szó, az autópálya-építéssel kapcsolatos esetleges kedvezőtlen Eurostat-döntés a GDP-érték akár 1,3 százalékának megfelelő mértékben is növelheti az idei államháztartási hiányt. Ez nemcsak az idei magyar deficitet emelné 6 százalék közelébe, de valószínűleg érintené az előző évek költségvetési teljesítményeit, és kedvezőtlen hatással lenne a középtávú költségvetési kilátásokra is, hiszen további, PPP-konstrukcióban megvalósuló autópálya-építkezések szerepelnek a tervekben, áll a DrKW pénteki londoni kommentárjában.
A cég szerint ezért az Eurostat esetleges kedvezőtlen döntése gyakorlatilag teljesíthetetlenné tenné a kormány 2010-es eurócsatlakozási célkitűzését. A Dresdner elemzői szerint emellett annak a kísérletnek a hivatalos elutasítása, hogy a kormány kivegye az autópálya-építési költségeket az államháztartásból, a magyar konstrukciókban tőkét tartó befektetők hangulatát is sújtaná, ami rövid távon eladási hullámot gerjeszthet. Az elemzés szerint az ügyet övező bizonytalanság "mindenképpen megerősíti a magyar költségvetési helyzettel kapcsolatos, gyakran hangoztatott aggályainkat". A DrkW szerint az elmúlt hónapok vártnál jobb költségvetési számai ellenére a cég továbbra is úgy tartja, hogy az alapvető költségvetési reformok hiánya egyre valószínűbbé teszi a magyar euróövezeti csatlakozás késedelmét 2012-2013-ig, függetlenül attól, hogy végül milyen döntésre jut az Eurostat.