A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó tanácsa november elején jóváhagyja azt a hitelkeret-nyújtásról szóló megállapodást, melyet az IMF, az EU és a Világbank kötött Magyarországgal: eszerint összesen 25 milliárd dolláros hitel áll az ország rendelkezésére, amennyiben szükség van rá. Ez az összeg a rendes IMF hitelkvótánk tízszerese. A hitel elsősorban lehetőség, biztosíték, ennyi kölcsönt biztosan nem kell igénybe venni. A forint szárnyra kapott, reggel pillanatok alatt 255 forintra esett az euró ára, mely már kedden is jelentősen mérséklődött, de a szerdát még 259-nél kezdte.
255 forintig esett reggel kilenc órára az euró ára. A forint már az elmúlt napokban is erősödött, miután a múlt csütörtökön történelmi mélypontot is megjárt az euróval szemben, 286-ig is elment a kurzus. Az erősödésben meghatározó szerepe lehet az IMF bejelentésének, de már a hitel feltételéül szabott, a jövő évi költségvetés radikális lefaragását jelentő kormányintézkedések (13. havi nyugdíj és bérek), valamint a múlt heti kamatemelés is fontos tényező a korábbi gyengülés visszafordításában.
Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap - egyezett meg helyi idő szerint kedden a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait. A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.
A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében - olvasható Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményében. Az IMF a 15,7 milliárd dollár (12,5 milliárd euró) összegű segítséget 17 hónapos készenléti hitelkeret formájában nyújtja. Az EU 6,5 milliárd euró (8,1 milliárd dollár), a Világbank 1 milliárd euró (1,3 milliárd dollár) hitellel kész segíteni Magyarországnak, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a hitelpiaci zavarok sújtottak.
A Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - áll a közleményben. A főbb intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomagban lépések szerepelnek a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére.
Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap - amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal - a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.
A Világbank együttműködik Magyarországgal, a hosszabb távú strukturális problémák megoldása érdekében. A világbanki segítség kiterjedne a kulcsterületek reformjaira, például pénzügyi szektor, szociális szektor – nyilatkozta a New York Timesnak Orsalia Kalantzopoulos, a szervezet Közép-Európáért és a balti államokért felelős igazgatója. A lépések az ország hosszútávú stabilizációját és a gazdaság átstrukturálását segítik.
Az elmúlt napokban külföldi és hazai elemzők egyaránt 10-12 milliárd dollára tették azt a hitelkeret-összeget, melyet az IMF-től Magyaroszág kaphat. Már ez az összeg is jelentősen túlmutat a kvótán, ugyanakkor ki kell emelni: nem tényleges folyósításról, hanem lehetőségről van szó. A megállapodás lényege, hogy a piac felé egyértelműen mutassa: nem következhet be magyar államcsőd, azaz nem állhat elő olyan helyzet, hogy a magyar állam nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, például nem tud visszaváltani magyar állampapírokat.
Ez utóbbi félelem ugyan szakértők szerint eddig sem volt túlságosan megalapozott, ugyanakkor tény: a válság, elsősorban az azzal kapcsolatos pánik, biztonságkeresés hatására Magyarország igencsak hátra csúszott befeketők kockázati listáján, a médiában többször úgy emlegették az országot, mint amelyiket Izland után a következő valutaválság fenyegeti. Ez pedig azzal járt, hogy befagyott a magyar állampapírpiac: többször egyáltalán nem, máskor igen magas hozamokkal, gyenge érdeklődés mellett sikerült az elmúlt hetekben az állam finanszírozásához, a lejáró adósságok törlesztéséhez szükséges újabb állampapírokat kibocsátani, eladni.
Az elmúlt hetekben megjelent elemzések (Deutsche Bank, Barclays Capital) felhívták arra a figyelmet, hogy Magyarország rövid lejáratú külföldi adóssága (24 - 25 milliárd euró) lényegesen meghaladja a devizatartalékok szintjét (az MNB-nél mintegy 17 milliárd euró), különösen, ha figyelembe vesszük a folyó fizetési mérleg hiányából származó egy éven belüli finanszírozási igényt, amit ezen elemzések mintegy 5 milliárd euróra tettek. Ezen mutató - a piac által tartalékszint elégségességének megítéléséhez használt úgynevezett Guidotti-Greenspan szabály - alapján valóban a régió legsebezhetőbb devizájának tűnik a forint – írta az OTP Bank elemzési vezetője, Tardos Gergely még csütörtökön, a hitelkeret megállapodás előtt kiadott értékelésében.
De az említett szabály által valószínűsíthető tartalékszükséglet lényegesen alacsonyabb, mindössze 5-7 milliárd euró, ha figyelembe vesszük azt, hogy a hazai lánybankok és leányvállalatok külföldi adósságát - ami mintegy 18 milliárd euró - megújítják majd az anyavállalatok. A folyó fizetési mérleg hiánya jövőre pedig jelentősen csökken majd, miközben az adósságtípusú források esetében nettó visszafizetővé válhat a nemzetgazdaság, így ebből származó többlet tartalékigénnyel nem érdemes számolni. A tartalékszint elégségessége azonban mégis elsősorban a befektetők fejében dől el, hiszen egy erőteljes spekulatív támadás öngerjesztő várakozásokat indíthat el. Így az EKB repo-keretszerződés, illetve az IMF megállapodás jól jöhet a megtépázott bizalom helyreállításához. Legfeljebb szerencsés esetben a lehívásukra nem, vagy csak költségszempontok (a piacinál alacsonyabb kamatteher) miatt lesz szükség.
Ezek a részletek azonban egyelőre továbbra sem ismertek: a feltételek egyik legfontosabbika a kamatteher, mellyel kapcsolatban egyelőre az EKB által korábban felajánlott, ugyancsak elsősorban a piac megnyugtatására szánt 5 milliárd eurós kerettel kapcsolatban sem láttak napvilágot részletek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) október 16-án közös közleményben jelentette be, hogy 5 milliárd eurós értékhatárig értékpapírfedezet mellett (azaz repohitel formájában) egynapos euróforrást nyújt az MNB-nek, hogy az továbbadja a devizalikviditást a magyar kereskedelmi bankoknak.
Ugyanakkor az kedden, az ötpárti egyeztetésen kiderült: Gyurcsány Ferenc azt szeretné elérni külső támogatók bevonásával , hogy az Európai Központi Bank a közelmúltban felajánlott 5 milliárd eurós repohitel-keret fedezeteként magyar államkötvényeket is elfogadjon, azaz enyhítsen a fedezetelfogadási rendszerén. Az ügynek azért van fokozott jelentősége, mert ha valóra válna Gyurcsány elképzelése, akkor az erősíthetné a magyar állampapírpiac igen gyenge vételi oldalát.
Az IMF leszögezte: gyors lépéseket tesz, hogy segítsen a felzárkózó piacoknak, amelyek megsínylették a globális pénzügyi zűrzavart, valamint a fejlett ipari országok gazdaságának hirtelen lassulását. A 185 tagú nemzetközi pénzügyi szervezetnek több mint 200 milliárd dolláros hitelkészlete van, és további forrásokra támaszkodhat két, IMF-tagországok csoportjaival kötött megállapodás alapján. Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot megsegítő hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehetséges hitelezési programokról.