Ember legyen a talpán, aki érti, mi és miért történik Magyarországon adótörvény-alkotás címén. Megér egy misét az, hogy milyen módon igyekszik eltörölni kormánypárt és ellenzék egymás nyakába borulva azt az érték alapú ingatlanadót, aminek bevezetéséről ugyan törvény rendelkezik, de csak 2009. január 1-jétől lépne hatályba. Egy most, a házszabály előírásainak kijátszásával beadott módosítóval elérik, hogy az újfajta számítással a gyakorlatban aligha éljen majd bármelyik önkormányzat.
A Pénzügyminisztérium a nagy 2009-es adócsomag társadalmi vitája közepette, pénteken, a kormányzat részéről különösebb hírverés nélkül nyújtott be egy mini-adócsomagot az Országgyűlés elé. Az egyes adótörvények módosításáról szóló csomagban két törvényt, az áfatörvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt kívánja több ponton korrigálni a kabinet. (Arról már szóltunk, hogy az újrakodifikált áfatörvényt 3 éven át írták, ám 2 hónapot bírt csak ki, számos ponton változtatni kell már most.)
A mini-adócsomag nem érintette a helyi adótörvényt, amely rendelkezik az építmény- és telekadóról, köznapi nyelven az ingatlanadóról. A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága hétfőn mégis egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a csomaghoz, amely éppen az érték alapú ingatlanadót érinti. Ez azért lényeges momentum, mivel a parlamenti Házszabály főszabálya szerint módosító javaslatokat csak azokhoz a törvényekhez adhatók be, amiket a beterjesztett törvényjavaslat "megnyit".
Az indítvány lényegében a 2009-től hatályba lépő érték alapú ingatlanadót nullázná le. Ezt úgy éri el, hogy az építmény- és telekadó adóalapját nem csak úgynevezett számított érték alapon lehetne kiszámítania az önkormányzatnak (ezt hívja a köznyelv érték alapú ingatlanadónak), hanem behozna még két számítási módot is. Azt a két adóalap-számítási módot, amelyik jelenleg még életben van, ám év végével a tavaly ősszel elfogadott törvény - a mai állás szerint - megszünteti.
Ha tehát az Országgyűlés jövő hétfőn, a mini-adócsomag zárószavazásán úgy dönt, hogy 2009-től háromféleképpen lehessen megállapítani az építmény- és telekadó alapját, és az önkormányzatra van bízva, hogy melyiket választja, az gyakorlatilag az érték alapú ingatlanadó halálát jelentené. Ennek az a magyarázata, hogy a másik két adóalap-számítási mód alapján jóval kisebb adóösszeg adódik, az önkormányzatok pedig inkább a lakosságra kisebb terhet rakó adószámítási módot fogják választani.
Jogos a kérdés, hogy ha a Házszabály elvileg tiltja ezt az eljárást, vagyis hogy egy törvényjavaslattal nem megnyitott törvényhez is módosító indítványt nyújtson be egy képviselő vagy egy bizottság, mégis miért rúgta fel az előírást a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága.
A bizottság egyik tagja lapunk kérdésére elmondta, hogy teljesen szabályosan jártak el, mivel a Házszabály szerint adott törvényjavaslat esetén az első helyen kijelölt bizottságnak van joga dönteni arról, hogy egy módosító indítvány, annak benyújtása, vagy bármi egyéb dolog házszabályszerű-e. Ebben az esetben éppen a költségvetési és pénzügyi bizottság volt az első helyen kijelölt bizottság (adótörvényről lévén szó), és a bizottság szinte egyhangúan, kormánypártistul, ellenzékistül úgy döntött, hogy házszabályszerűvé minősítik az ominózus mozzanatot. Az történt tehát, hogy a bizottság egy kiskaput használt ki, jogilag tehát nem támadható eljárása.
Nem kell messzire visszanyúlni az időben ahhoz, hogy találjuk példát hasonló ügyeskedésre. Tavaly ősszel szintén az érték alapú ingatlanadóval akarták eljátszani szinte ugyanezt. Akkor a szocialista-szabad demokrata koalíció abba az MSZP számára politikailag kellemetlen helyzetbe navigálta magát, hogy teljesen úgy tűnt, 2009-től bevezeti az érték alapú ingatlanadót. A szocialisták azonban egy mondvacsinált indokkal, még a zárószavazás előtt keresztül akarták verni azt, hogy ez mégse történjen meg.
Akkor úgynevezett koherenciazavarra hivatkozva nyújtotta be ismét az önkormányzati bizottság ugyanazt a módosító indítvány, amit most a költségvetési és pénzügyi bizottság beadott. Koherenciazavarra hivatkozva azonban csak technikai szempontból szabadna korrigálni a zárószavazás előtt álló törvényeken (például helyesírási hibát lehetne kijavítani), vagy akkor, amikor a törvény valamelyik része ellentétes annak vagy valamely más törvénynek egy másik részével.
Akkor sem az SZDSZ, sem pedig a Fidesz nem merte azt megjátszani, hogy ennyire nyilvánvaló helyzetben koherenciazavarnak minősítsenek egy teljesen egyértelmű ügyet és nem adtak támogatását a szocialistáknak, így végül az utolsó kapuban, az alkotmányügyi bizottságban elbukott a szocialisták kezdeményezése.
Legalább ilyen érdekes része a történetnek, hogy most a Fidesz képviselői már teljes mellszélességgel kiálltak amellett, hogy jövőre mégsem maradhat egyedüli adóalap-számítási módként a számított érték, hanem 3 módszer kell. A bizottsági ülésen elhangzottak szerint hétfőn délelőtt egy ötpárti egyeztetés volt és ebben egyetértettek a parlamenti pártok. Vagyis most a szabad demokraták, a Fidesz, az MDF és a kereszténydemokraták is azt akarják a szocialistákkal egyetemben, hogy a gyakorlatban ne működjön az érték alapú ingatlanadó. A bizottsági ülésen 22-en támogatták a módosítót, 2-en tartózkodtak és senki nem volt, aki ellenezte volna.
Ez az az adó, amelynek bevezetésébe már legalább háromszor beletörött a mindenkori kormány bicskája. Először még Járai Zsigmond pénzügyminisztersége idején merült fel komolyabban a gondolat, aztán elvetették, majd 2003 őszén László Csaba minisztersége idején, de abból is visszatáncolt a koalíció. A mostani kormány eredetileg 2008 elején akarta bevezetni, ám mégis húzták-halasztották az ügyet, majd nagy nehézségek árán, politikai csatározások közepette tavaly ősszel mégis sikerült elfogadtatni a parlament többségével.
Adószakértők szerint egyébként egy normális mértékű, helyesen elkészített szabályozással indokolt lenne bevezetni az érték alapú ingatlanadót hazánkban úgy, hogy más adót ezzel párhuzamosan csökkentünk. A fejlett nyugat-európai országokban és régiós versenytársainknál is van valamilyen érték alapú ingatlanadó. Nem mellékesen, ha a 2009-es adócsomag egyik kiindulópontja, hogy nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas az élőmunkaterhelés idehaza és ezért kell könnyíteni azon a téren, a nemzetközi helyzethez való igazodás indoka az érték alapú ingatlanadónál is megállná a helyét - persze a bevezetést illetően.
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a kabinet milyen vargabetűket ír le ebben a kérdésben. A kormány 2006-2007-ben deklarálta, hogy be akarja vezetni az érték alapú ingatlanadót, tavaly ősszel a kormánytagok egytől egyig az ingatlanadó bevezetése mellett szavaztak az Országgyűlésben (így a szocialista miniszterek szembementek saját frakciójukkal). A költségvetési bizottság ülésén azonban a kormányt képviselő tisztségviselő már úgy foglalt állást, hogy a beadott módosítóval, vagyis voltaképpen az érték alapú ingatlanadó halálával egyetért. Lapunk kérdésére most a Pénzügyminisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy a kabinet szerdai ülésén a módosító ellen foglalt állást, azaz nem támogatja, hasonlóan a tavaly őszi álláspontjához.
Hétfőn lesz a mini-adócsomag parlamenti zárószavazása. Addig még van pár nap, a múltbeli tapasztalatok alapján bármi elképzelhető.