Ez év harmadik negyedévében az államháztartás (szezonálisan igazított) finanszírozási igénye a GDP 1,5 százalékát tette ki - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügy számlák statisztikájából. Ez az érték a legalacsonyabb, amióta megbízható adataink vannak erről (1995 óta). A valamivel stabilabb négy negyedéves gördülő mutató 2,7 százalékos finanszírozási igényt mutat - írja a Portfolio.hu.

Ez azért figyelemre méltó, mert jóval alacsonyabb a sokszor lefelé módosított, jelenleg épp 3,4 százalékos 2008-as kormányzati költségvetésihiány-prognózisnál. A mostani adat fényében aligha hihető, hogy az idén az utolsó negyedév annyira magas deficittel zárna, hogy az éves hiány 3,4 százalékra ugrana. Jóval valószínűbb, hogy a hiány még nyugdíjkorrekció nélkül is 3 százalék alatt marad, vagyis "csont nélkül" teljesíthetjük a maastrichti kritériumot. Ez azért lehet kedvező, mert esetleg könnyebben el lehet érni, hogy jövő év közepe táján kikerüljünk az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól. (A pénzügyi számlák - hasonlóan a költségvetés hivatalos kimutatásához - eredményszemléletű, ezért jó indikációnak számítanak a végleges hiány szempontjából.)

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2008 harmadik negyedévének végén az elmúlt egy év GDP-jének 64,4 százaléka volt, itt is mutatkozik rá esély, hogy az év végi szám elmaradjon a korábban várt 67 százaléktól.

Az örvendetes fejlemény azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetgazdaság egyensúlyi helyzete javulna, ugyanis a fenti folyamattal párhuzamosan drámaian romlik a lakosság pozíciója. Még a legnagyobb hitelfelvételi láz idején sem fordult elő soha, hogy a háztartások összességében ne takarítottak volna meg annyit, amennyi hitelt felvettek. Most viszont a nettó finanszírozási igény a GDP 0,6 százalékára ugrott, vagyis a nemzetgazdaság nagy szektorai között (államháztartás, lakosság, vállalatok) már egyetlen egy sincs, amelyiknek lenne pozitív finanszírozási képessége.

Ez nem normális állapot egy gazdaságban, az ideális helyzet (leegyszerűsítve) az lenne, ha az egyensúlyi államháztartás mellett a lakosság magas megtakarításai - a pénzügyi közvetítő szektor segítségével - finanszírozhatnák a vállalatok beruházási igényét.

A lakosság ilyen mértékű pozícióromlását elsősorban az eladósodási kedv töretlensége okozza. Mostanra ugyan már a hiteldinamika nem erősödik tovább, de a csúcson áll: a harmadik negyedévben a háztartások devizahitel tranzakciói 390 milliárd forintot tettek ki, ennél nagyobbra csak éppen egy évvel ezelőtt volt példa.

A pénzügyi eszközök esetében a lekötött deviza- és forintbetétek és nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen, miközben a folyószámla betétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek. A kötelezettségek esetében továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó. A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 221 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 53 milliárd forinttal nőtt 2008 harmadik negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.