Lengyel Zoltán és Tóth András független képviselők azzal mentették meg rövid időn belül immár másodszor a kisebbségben kormányzó szocialistákat, hogy távolmaradtak az adócsomagot tárgyaló parlamenti főbizottság szavazásáról. Ha viszont novemberben sem mennek be voksolni, azzal inkább nehezítik a pakk Országgyűlésen való átpasszírozását.
Egy nagy felsüléstől mentették meg a független képviselők a kormányt, illetve a szocialistákat a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának mai ülésén. A testület ma tárgyalta a nemrég benyújtott és szakmailag több szakértő által is éles kritikával illetett jövő évi adócsomagot és arról volt hivatott dönteni, hogy az Országgyűlés elkezdheti-e a pakk általános vitáját, vagyis lényegében a csomag tárgyalását.
A kormánynak nincs vesztegetni való ideje, mivel november közepe előtt el kell fogadtatnia a honatyák többségével a jövő évi adóváltoztatásokat, ebbe pedig a hat hetes parlamenti átfutási idő miatt csúszás nem fér bele. Nos, a főbizottságban, a költségvetési és pénzügyi testületben ma csak szerencsével kapott többséget a csomag, így annak általános vitáját a Ház elkezdheti a jövő héten.
Az általános vitára való alkalmasságról döntő szavazáson annak rendje és módja szerint a 14 szocialista bizottsági tag igennel voksolt, ám a fideszesek, kereszténydemokraták, az MDF delegáltja és a két szabad demokrata tag, Kóka János és Horn Gábor is nemmel szavazott. A bizottsági ülésről azonban távolmaradt a két független honatya, Lengyel Zoltán és Tóth András, így végül a 13 nem szavazat alulmaradt a 14 kormánypárti igennel szemben.
Már ha csak egyik független képviselő is elment volna a bizottsági ülésre és nemmel voksolt volna, akár úgy, hogy szavazati jogát átadja egy ellenzéki társának (arra van lehetőség, hogy egy bizottsági tag a saját véleményén kívül maximum még egy társát helyettesítse a szavazások során), azzal szavazategyenlőség alakult volna ki. (Illetve természetszerűen ha mindketten a nemek számát gyarapították volna ilyen-olyan módon, akkor a nemet többségbe kerültek volna.) Egyenlőség esetén pedig a bizottság elnökének szava dönt, márpedig Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter nemmel voksolt. Végeredményként az adóügyekben főbizottságként funkcionáló költségvetési és pénzügyi testület nem ajánlotta volna általános vitára alkalmasnak a jövő évi adócsomagot.
Ez a momentum bár nem feltétlenül jelentette volna automatikusan a kormány adócsomagjának halálát, de mindenféleképpen súlyos figyelmeztető jel lett volna a kabinet és a szocialisták számára, igencsak kérdésessé tette volna azt, hogy november közepére tényleg átmegy-e a kormány akarata.
Technikailag persze meg lett volna a módja a kormánypártnak, hogy harcoljon a csomagért. A törvényjavaslat az alkotmányügyi bizottságot is meg kell járja, márpedig ott a szocialisták többségben vannak. Így a testület a nyilvánvaló politikai ellenállás ellenére is valószínűleg átpasszírozta volna a pakkot, általános vitára engedte volna, illetve maga az Országgyűlés is dönthet arról, hogy a bizottsági véleményekkel szembe megy.
Ez a technikai lehetőség és a ma kapott zöld út persze nem változtat a fent már említett figyelmeztető jelen, éspedig hogy november közepén a kormány esetleg komoly pofont kaphat. Nem mellékesen: Gyurcsány Ferenc az adócsomag el nem fogadása esetére ígéretet tett arra, hogy kormányfői pozíciójáról lemond. A többféle kimenet és a furcsa szabályok miatt egyébként novemberben, az adócsomag zárószavazásakor ha a független képviselők távolmaradnak a voksolástól, azzal meg is nehezítik a csomag parlamenti jóváhagyását (akkor ugyanis a pakk elfogadásához az is kell, hogy rajtuk kívül még néhány honatyát "ledöntse a lábáról az influenza" vagy hirtelen "elmenjen valahova kipihenni a fáradalmakat", lényeg, hogy ne legyen bent a szavazáskor), míg ha nyíltan a csomag mellett szavaznak a független képviselők, azzal átsegítik a pakkot.
A független képviselők egyébként rövid időn belül most másodszor álltak a kisebbségi kormány mellé, pár hete az Országgyűlés feloszlatását kezdeményező ellenzéki javaslat ellen szavaztak, nagyban hozzájárulva a parlament helyben maradásához és az előrehozott választások elkerüléséhez.