Péntek délelőtt vízibivaly bőréből készült kis táskájában átvitte a költségvetési törvény tervezetét Veres János pénzügyminiszter az országházba, és átadta azt Szili Katalin házelnöknek. A pénzügyminiszter szerdai bejelentése szerint 650 oldalas költségvetés általános vitája október 18-án kezdődik, a végszavazást december 19-re ígérte az országgyűlés elnöke.

Hiánycsökkentés - vagy mégsem

Annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot már benyújtották, az egyelőre nem nyilvános, várhatóan csak pénteken délután lesz elérhető az országgyűlési és a pénzügyminisztériumi honlapokon. Megtudtuk azonban, hogy a törvényjavaslat - pénzforgalmi szemléletben - 9214,9 milliárd forintnyi bevétellel és 10 797,3 milliárd forintnyi kiadással számol. Ez alapján az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya 1582,4 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka lesz. Az Európai Unió statisztikája szerinti, úgynevezett eredményszemléletű hiány ennél némileg alacsonyabb, 4,7 százalék lesz.

Már látható: nagyobb lesz a deficit

Az államháztartáson belül a központi költségvetés bevétele 5775,79 milliárd forint, kiadása 7309,09 milliárd forint, deficitje 1533,3 milliárd forint lesz. A társadalombiztosítási alapok hiányát 31,837 milliárd forintban határozták meg 3499,7 milliárd forintos bevétellel és 3531,6 milliárdos kiadással számolva. Ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alapot nullszaldósnak terveték, így az Egészségbiztosítási Alap hozhatja össze a teljes 31,837 milliárdot.

Ez az előirányzat "borzasztó", és az államháztartás további legalább 2-300 milliárdos hiánynövekedését eredményezheti - állítja egy magát megnevezni nem kívánó szakértő. A társadalombiztosítás idei, törvény által számolt hiánya 341,3 milliárd forint - tehát a jövő évre prognosztizáltnak több mint tízszerese -, 3034,7 milliárdos bevétellel és 3376,06 milliárdos kiadással számolva.

Mindez azt jelenti, hogy a hivatalos kormányzati kommunikációban szereplő "csökken az államháztartási hiánya" lózung legalábbis vitatható. A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya az idei 3,6 százalék, majd 3,6 százalék plusz autópálya (ez 5,4-5,5 százalék lett volna) helyett 6,1 százalék lett, ami 0,7 százalékkal magasabb a tavalyinál. A jövő évre tervezett - és konvergenciaprogramban szereplő - 2,9 százalékos deficit 4,7 százalékra módosulhat; feltéve, hogy nem lépik túl jövőre is (mint öt éve mindig) a hiánycélt.

Több marad az államnál

Noha a kormányzati kommunikációban előszeretettel hangoztatják, hogy jövőre kevesebb jut az állami igazgatási kiadásokra, ez nem teljesen igaz. A bruttó hazai termékhez viszonyítva valóban csökken az úgynevezett állami működési funkciók finanszírozásának aránya - 5,97-ről 5,61 százalékra -, abszolút összegben azonban emelkedik, igaz, "csak" 2,79 milliárd forinttal.

Egy, a szerdai kormányülés után kiosztott tájékoztató szerint az állam összes bürokratikus kiadása a GDP 7 százalékáról 6,7 százalékra mérséklődik, összegszerűen azonban ez is 31,69 milliárdos növekedést jelent. A törvényhozó és végrehajtó szervek 2,53 milliárd forinttal költhetnek többet jövőre, mint idén, igaz, a külügyekre 3,6 milliárddal kevesebb jut. A pártok támogatása a GDP 0,01 százaléka marad, ami az idei 2,18 milliárd forint megközelítőleg 150 millió emelését jelenti.

A vesztesek: egészségügy, kultúra, oktatás, lakásügy, MÁV

A törvényjavaslat szerint jövőre arányaiban kevesebb jut iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra, rendelői orvosi és fogorvosi ellátásra, valamint a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek finanszírozására. Az alapfokú oktatásra 4,28 milliárd forinttal több jut ugyan az ideinél, de GDP-arányosan ez 0,1 százalékpontos csökkentést jelent. A rendelői ellátásra abszolút értékben is kevesebb jut 7,4 milliárd forinttal, míg a szórakoztatásra, sportra és kultúrára fordított összegek 0,09 százalékponttal, abszolút értékben 0,9 milliárd forinttal csökkennek.

Ugyancsak nagymértékben, a GDP 1,86 százalékáról 1,71 százalékra, összegszerűen 7,93 milliárd forinttal csökken a lakásügyek, települési és közösségi tevékenységre és szolgáltatásokra fordított pénz mennyisége (igaz, a pénzügyminisztérium szerint "növekszik és igazságossá válik" az otthonteremtési támogatás). A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 0,98 százalékra 0,9 százalékra mérséklődnek, ami 4,4 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. Ugyanilyen arányban és mértékben - tehát 0,08 százalékkal, vagyis 4,4 milliárd forinttal - csökkennek a védelmi kiadások is. A vasúti közlekedésügyekre és szolgáltatásokra 5,8 milliárd forinttal jut kevesebb, mint idén.

A nyertesek: felsőoktatás, agrárium, közút, nyugdíjasok

A büdzsé kedvezményezettjeinek köre is igen széles. A nagy nyertesek között - hiába, választási év lesz - első helyen a nyugdíjasok említhetők. A nyugellátások értéke a GDP 8,97 százalékáról 9,01 százalékra nő, vagyis 139,37 milliárd forinttal több jut nyugdíjakra 2006-ban, mint idén. A jóléti szolgáltatásokra fordított összes pénz - feltehetően szintén a választások jegyében - 15,36 százalékról 15,84 százalékra, vagyis 334,4 milliárd forinttal emelkedik.

Elégedettek lehetnek a gazdák is: az agrár- és vidékfejlesztés dotációja 400 milliárd forintra nő az idei 329 milliárd forintról. Közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatokra a GDP 2,05 százaléka jut az idei 1,41 százalék helyett, ami 169,37 milliárdos növekedést jelent.

A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 67 százalékkal, 449 milliárd forintra emelkedik az uniós fejlesztési források összege. Ebből a hazai társfinanszírozáshoz az idei 91 milliárd után jövőre 140 milliárdot biztosítanak a büdzséből, ami 53,8 százalékos emelkedést jelent. A felsőoktatásra tíz százalékkal több pénzt, az idei 181,2 milliárd után 198,6 milliárdot szán az állam.

A pénzügyminiszter bejelentése szerint az önkormányzatok 2900 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre, ennek a pénznek a felét a központi költségvetés fedezi. Az önkormányzatok számára jövőre 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ebből 98 milliárd európai uniós, 95 milliárd társfinanszírozási és 106 milliárd forint "hagyományos" forrás, így például cél-, vagy címzett támogatás.