Nem könnyű összehasonlítani a jövő évi büdzsé tervezetét az idei költségvetési törvénnyel, ugyanis nagyon sok kiadási tételt átcsoportosítottak, más költségvetési fejezetnél szerepel, mint idén. Látható tendenciák azért vannak: az államháztartási hiányt belezsúfolták a központi költségvetésbe, így annak kiadásai - a két százalékkal csökkenő bevételek ellenére - 11 százalékkal nőttek. A központi büdzsé tervében 5775,79 milliárd forintos bevétel, 7309,09 milliárdos kiadás és így 1533,3 milliárd forintos deficit szerepel.
Több megdöbbentőnek tűnő számot találhatott a költségvetési törvényben és a büdzsé egyes mellékleteiben a felületes szemlélő. A társadalombiztosítási alapok - idén augusztusig 340 milliárd forintra rúgó - hiánya jövőre a tervezett szerint például egész évben csak 31 milliárd forint lenne. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tb. gazdálkodása ugrásszerűen hatékonyabbá válik, egyszerű könyveléstechnikai kérdésről van szó csupán. A központi költségvetésből ugyanis az ideinél 356 milliárd forinttal többet költenek - Garancia és hozzájárulás a tb-ellátáshoz címen - a társadalombiztosítás kistafírungozására.
|
Ez a kiadási sor a pénzügyminisztérium büdzséjében szerepel, így a pénzügyi tárca költségvetése az egyike a legnagyobb mértékben emelkedőknek. A PM jövőre az idei 1078,5 milliárd forinttal szemben 1596,6 milliárdot költhet, ám a csaknem 530 milliárdos különbség nem jelent érdemi növekedést. A 356 milliárdos tb-átcsoportosítás mellett ugyanis 168,2 milliárd forintos növekedést jelent a Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása, így az egyéb tételek mindössze 6 milliárd forinttal nőttek.
Ugyancsak átcsoportosítás miatt ugrik meg jövőre a munkaügyi, a gazdasági, a környezetvédelmi és az oktatási tárca költségvetése is, viszont összességében mintegy 120 milliárd forinttal kisebb összeg felett rendelkezik jövőre az uniós integrációért felelős tárca nélküli miniszter hivatala. A költségvetésük alig 35 milliárd forintra apadásának oka, hogy az egyes területeket érintő programok a büdzsében az érintett szaktárcákhoz kerültek át, így azok esetében (OM, FVM, GKM, KVvM, FMM) több tízmilliárdos növekmény szerepel a kiadások között.
A munkaügyi minisztérium kiadásai az idei 45,4 milliárd forintról 92,4 milliárdra emelkednek. Ebből a 47 milliárdos bővülésből 10,6 milliárdot tesz ki a megváltozott munkaképességűk foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció - a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos finanszírozási feladatok korábban a szociális tárcához tartoztak -, a másik jelentős tétel az uniós társfinanszírozású HEFOP-hoz kapcsolódó 26-27 milliárd forint. Az oktatási minisztérium büdzséje több mint tíz százalékkal, 49 milliárd forinttal emelkedik; ebből több mint 20 milliárdot a HEFOP-átcsoportosítás tesz ki, emellett növelik a felsőoktatásra - ugyanakkor csökkentik az alapfokú képzésre - szánt keretet.
A leglátványosabb kiadásnövekmény a gazdasági tárcánál van: a GKM kiadási főösszege 377 milliárdról 511,5-re nő a minden tárcánál "új sorként megjelenő" EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatnak köszönhetően. A gazdasági tárca egyebek között a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) és a Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (KIOP) keretében költhet el sok tízmilliárd forintot. Ez utóbbi a környezetvédelmi tárcánál is jelentkezik, mintegy 47 milliárd forinttal. Az FVM kerete mintegy 27 milliárd forinttal lesz nagyobb, az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) révén. A területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala viszont szinte forintra ugyanannyit - 292 milliárdot - költhet jövőre, mint idén.
A kiadási oldalon a fejezetek közötti átcsoportosítások mellett a kormányzat társadalompolitikai hangsúlyváltásai eredményeznek még jelentősebb eltéréseket az idei költségvetéssel összevetve. A családi pótlék jelentős növelése - amelyet az egy- és kétgyermekes családok családi adókedvezmények megszüntetésével egyidejűleg jelentettek be - a szociális tárca költségvetését 126,06 milliárd forinttal növeli (az ICSSZEM költségei összesen mintegy 149 milliárd forinttal emelkednek). Az agrártárca költségvetése - a mezőgazdaságnak megígért támogatások bővülésével - 325-ről 362 milliárd forintra emelkedett.
|
A kancellária költségvetése látványosan karcsúbb lesz az idén, még akkor is, ha tudjuk: a negyven milliárdos csökkenés nagyobb részét az eredményezi, hogy a Nemzeti Sporthivatal a maga mintegy húsz milliárdos büdzséjével átkerült a belügyhöz. A MeH-hez tartozó szervezetek ezzel együtt is klasszikus fűnyíró-áldozatoknak tűnnek, kevesebbet kap szinte mindenki, egyebek között a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is.
A belügyminisztérium központi igazgatására ezzel szemben 600 millióval több juthat jövőre, ugyanakkor mind a rendőrség egyes szerveinek, mind a határőrségnek jutatott költségvetési támogatás csökken. A rendőrségen belül vegyes a kép, a megyei főkapitányságok egy részének nő, más részének csökken - jellemzően néhány tíz millió forinttal - a büdzséje, de érdemi növekedésről csak a Köztársasági Őrezred számolhat be, a korábbi 6,6 milliárd helyett 7,2 milliárdból gazdálkodhatnak. A legnagyobb vesztesnek a határőrség tűnik, az országos parancsnokság kiadásai ugyan emelkednek, a területi szervek, az igazgatóságok összességében mintegy 2,6 milliárddal kevesebbet költhetnek az idei 36 milliárd forintnál.
Az uniós pénzekkel érdemben nem rendelkező, a költségvetési támogatásból pedig az idén kevesebbet kapó tárcák sorába tartozik a kulturális tárca, a HM, az IM és a külügy is. Százalékosan és nominálisan is ez utóbbi bukik a legnagyobbat, a diplomáciára a tavalyi 61,3 helyett 53,1 milliárd jut. Csaknem hétmilliárdot veszít az NKÖM, az igazgatási 300 millió, a közgyűjtemények 500 millió forinttal jut kevesebb, a Művészetek Palotájának működtetési kiadásait 9 milliárdról 2,4 milliárd forintra csökkentik. A Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatását ötödére kurtítják (500-ról 100 millió forintra), a megújulásra ítélt, tavalyi működése miatt sokat támadott Magyar Mozgókép Közalapítvány viszont jövőre a 3,7 helyett már 6,2 milliárd forintot kap.