Másképpen tálalja a pénzügyminiszter a közpénzügyi törvénycsomagról - benne a költségvetési hivatalról - folyó tárgyalásokat, mint ahogyan az egyeztetéseken részt vevők, illetve lapunk forrásai elmondták.
Egyetértésre jutott az öt parlamenti párt képviselője arról, hogy a közpénzügyi szabályozást és ezen belül az Országgyűlés költségvetési hivatalának felállítását az alkotmányban rögzítik, jelentette ki az MTI beszámolója szerint a mai konzultációt követően Veres János pénzügyminiszter. Veres hozzáfűzte, alapvető kérdésekben nincs véleménykülönbség, csak szövegezési pontosítások hangzottak el, illetve az önkormányzatok adósságkereteinek szabályozásáról még további egyeztetés szükséges.
A közpénzügyi törvénycsomagot a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás biztosítékának tekinti a kormányzat, illetve a független szakértők. Olyan szabályokat vezetnének és betonoznának be kétharmados törvényekkel, amelyek megkötnék a mindenkori kormány kezét. Előírnák például, hogy a kamatbevételek és -kiadások nélküli államháztartási egyenlegben nem lehet hiányt tervezni, vagy hogy a reáladósság nem emelkedhet. A költségvetési hivatal a tervek szerint a kormánytól független, a parlament alá rendelt intézmény lenne. Egyebek mellett átvizsgálná a kormány költségvetési törvényjavaslatát és elmondaná, hogy szerinte megalapozott-e, vagy sem. Minden törvénymódosítás költségvetési hatását is kiszámolná.
Az Index megkeresésére az ötpárti egyeztetéseken a Fideszt képviselő Tállai András elmondta, valóban fontosnak tartják a költségvetési hivatalnak és az új keretrendszernek a rögzítését az alaptörvényben, erről nincs vita. A legnagyobb ellenzéki pártnak azonban vannak még kifogásai a megszövegezéssel. Így például azon is korrigálni kellene, pontosan mi kerüljön bele az alkotmányba, de fenntartásaik vannak a költségvetési hivatal jogkörével kapcsolatban is. Konkrétumokat Tállai nem kívánt elárulni. Azt elmondta, hogy hetente zajlottak az egyeztetések, és még több fordulóra lehet számítani.
Lapunk más forrásból úgy értesült, bár a törvénycsomag részét képezte volna a kormány szándéka szerint az önkormányzati hitelfelvétel korlátozása, az nagy valószínűséggel mégsem fogja részét képezni. (Veres további egyeztetések szükségességéről beszélt.) Egyszerűen azért, mert ha a kabinet ragaszkodna ahhoz, hogy bekerüljön, azzal veszélybe kerülne az egész csomag ellenzéki támogatása. Márpedig arra szükség van ahhoz, hogy - amint azt a kabinet akarja - olyan szabályozás jöjjön létre, amelyet a mindenkori kormánytöbbség nem tudna felrúgni.
A költségvetési hivatalnak a jelenlegi elképzelések szerint nem lesz vétójoga, így nem csorbítja a parlamenti képviselők jelenlegi jogosítványát, tehát a költségvetésben fennmarad az 1990 óta érvényes gyakorlat, az elfogadáshoz szükséges feles többség, számolt be a pénzügyminiszter. Hozzátette: a hivatal vezetőjét az Országgyűlés kétharmados többséggel választja majd. A kormány elképzelése szerint egyébként még olyan költségvetési hivatal körvonalazódott, amelynek majdhogynem vétójoga lett volna a beterjesztett költségvetési törvényjavaslattal szemben.
A törvénycsomag megalkotásával azonban késésben van a kormányzat. A módosított menetrend szerint ebben a hónapban be kellene terjeszteni a parlament elé a javaslatot, ám arról információink szerint csak holnap tárgyal első olvasatban a kabinet.
Veres is tett utalást a késlekedésre, amikor azt mondta: a közpénzügyi szabályozásról szóló törvény tárgyalását várhatóan még az idén el lehet kezdeni, de az érdemi vita és a zárószavazás a jövő évi tavaszi ülésszakon várható. Lapunk úgy tudja, a Fidesz éppen kifogásainak tisztázása miatt nem akarja elsietni a dolgot, mondván, ha már ilyen fontos kérdésben törvény születik, és alkotmánymódosítás is lesz, akkor legyen minden részlet kellően kimunkálva.