A kisbefektetők szerint az újkori magyar tőkepiacot érintő eddigi legveszélyesebb állami támadásként értelmezhető a lex Mol benyújtása. Szövetségük állítja, a Mol és az OTP páros lobbizta ki a menedzsmenteket bebetonozó szabályozást, amely tönkre teheti a tőkepiacot. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában ár- és forgalomesést hozhat a tőzsdére.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) határozottan tiltakozik az újkori magyar tőkepiacot érintő - eddig a legveszélyesebb - állami támadás ellen. A sajtóban lex Molként emlegetett, hivatalos nevén "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezet esetleges országgyűlési elfogadása alapjaiban rengetné meg a magyar tőkepiacot, állítják.
Az állami propaganda szerint a stratégiainak nevezett társaságok nem kívánatos felvásárlással szembeni védelmét szolgáló, igazából azonban kizárólag alig egy tucat cégvezető beosztásának bebetonozását célzó törvénytervezet nemcsak tényleges tartalmában, eszközrendszerében is elfogadhatatlan a magyar tőkepiac kisbefektetői számára – írja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett nyílt levelében az érdekvédelmi szervezet.
A Tebész szerint eleve nem reális az a veszély, amelyet a kormány ki akar védeni: a magyar energetikában a Mol kivételével nincs cég, amelyet "titokban" fel lehetne vásárolni. A szervezet úgy látja, az OMV–Mol felvásárlási csata hevében néhány nagyon jelentős lobbierővel bíró cégvezető kormányzati kapcsolatait felhasználva elfogadhatatlan eredményt ért el. A "lex Mol" elfogadásnak hozadéka ugyanis - megvédendő energiacégek hiányában - csupán annyi lenne, hogy e cégvezetők a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetné a cégek örökös irányításának lehetőségét, így korlátlan ideig biztosíthatnák maguknak az évi több százmillió forintos juttatásokat.
A törvénytervezet ugyanis csak minimális mértékben kívánja módosítani a címéhez ténylegesen kapcsolódó szabályokat, a javaslatok döntő többsége a stratégiai szereppel nem bíró nyilvános részvénytársaságok felvásárlásának eddigi menetébe kíván vitatható módon beavatkozni.
A kormány eredeti szándékai szerint a múlt pénteken benyújtott törvényjavaslatról rendkívüli eljárással már hétfőn szavazott volna a parlament. A rendkívüli eljárás és a képviselők zöme számára ismeretlen javaslat elvileg a Fidesz támogatását is élvezte. A szocialista frakció hét végi, tapolcai ülésén azonban többen felszólaltak az indokolatlanul gyors, a javaslat megvitatására érdemi lehetőséget nem biztosító eljárás ellen, a törvény így most sürgösséggel fekszik az országgyűlés előtt.
A Tebész nevesíti is a cégeket, szerintük a lex Mol a hivatalos indoklás helyett az OTP–Mol duó cégvezetőinek az érdekeit szolgálja. Ennél a két társaságnál van ugyanis valós "veszély" egy olyan nyilvános tőkepiaci felvásárlásra, ahol a cégvezetés elveszítheti eddig élvezett előjogait és évi több százmillió forintos juttatását.
Járulékos hatásként a Tebész szerint a törvény gyakorlatilag halálra ítélné a Budapesti Értéktőzsdét és kimondaná a magyar tőkepiac felszámolását. A törvénytervezet elfogadásának következményeként várhatóan teljesen elértéktelenednének a hazai társaságok, mivel intézményi befektető nem vásárolná olyan magyar társaság részvényét, ahol a cégvezetők saját szimpátiájuk alapján válogathatnak, melyik részvényesnek hagyják meg a szavazati jogát, és kitől veszik el azt.
A törvény révén valóban olyan pozícióba kerülnek a magyar tőzsdei cégek, hogy bármilyen felvásárlási kísérletet meg tudnak torpedózni, a menedzsmentek részére pedig a külföldi piacokon szinte ismeretlen jogosítványokat biztosítana a lex Mol – mondta az Indexnek Kuti Ákos, a Cashline elemzője. A concorde-os Vágó Attila is úgy látja, a tervezett szabályozás visszalépést jelentene a kisbefektetők védelme szempontjából, ami aligha kedvez az áraknak. Kuti Ákos szerint a menedzsment megerősítése az intézményi befektetők számára is csökkenti a hazai cégek vonzerejét, márpedig ők azok, akik a dominálják a magyar tőzsdét.
A piaci szakértők egyetértettek: ma a magyar részvények árában benne vagy egy úgynevezett felvásárlási prémium is, azaz azért is tudnak a jelenlegi magasságban mozogni az árak, mert a befektetők számítanak arra, hogy a társaságokat előbb-utóbb megveszi egy szakmai nagybefektető. Mivel a tervezett törvénymódosítás a felvásárlást a menedzsmentek ellenében ellehetetlenítené, a javaslat elfogadása esetén a részvényárak esésnek indulhatnának.
Hasonlóan vélekedik Kuti Ákos és Vágó Attila arról is, hogy további következményként reálisan lehet azzal számolni, ha az amúgy sem túl jó növekedési mutatókkal bíró magyar piacról "kimegy a value-sztori", azaz a befektetők nem számolhatnak a papírok árának egy későbbi felvásárlás lehetősége által mozgatott növekedésével, megcsappanhat az érdeklődés a teljes magyar tőzsde iránt. Ebbe az irányba hat az is, hogy a törvény lehetőséget nyújtana a cégeknek a saját részvények korlátlan vásárlására, így csökkenhetne a közkézhányados papírok, azaz a piacon elérhető részvények száma is.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke az Index megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a tőzsde szakértői még tanulmányozzák a javaslatot. Emlékezetes, a tőzsdeelnök korábban többször is szót emelt a tőzsdei forgalom, a befektetések ellen ható intézkedések ellen. Az elnök legutóbb nyáron fogalmazott meg javaslatcsomagot a kormány számára a tőzsdei befektetések élénkítésére.