Április 1-én nyílt meg az első Mol kút Ausztriában, a hálózatát a cég 2008 végéig 70, 2010 végéig pedig 100-as létszámúra kívánja növelni. A bővülést egyrészt új töltőállomások megnyitásával, másrészt akvizíciókkal szeretné elérni a magyar cég.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató Profil című lapnak elmondta, hogy emberileg csalódott Wolfgang Ruttenstorferben, az OMV vezérigazgatójában, akivel 2000 óta - amikor az OMV az első Mol pakettet megvásárolta - jó volt a viszonya. Most viszont, bár az osztrák cégvezető jól ismerte a Mol értékeit, illetve viszonyait, fel kívánta vásárolni a céget. Pedig a Mol számára a felvásárlás szóba sem jöhet. Az OMV próbálkozásával a Mol-vezetőnek elsősorban az a problémája, hogy csak méretben hozna többletet, értéket nem teremte, és üzletrészeket kellene eladni. A Mol mindenkit szívesen lát, akivel egy partnerség értéket teremt, de egyesülni nem szeretne senkivel.

Arra a kérdésre, hogy a Mol vezetés miért nem hagyja, hogy a részvényesek döntsenek az OMV ajánlatáról, Hernádi azt mondta, hogy a gond az, hogy nincs miről dönteni, hiszen nincs egy érvényes vételi ajánlat a részvényesek előtt. A Mol által kölcsönbe adott részvények szavazati joga is a kölcsönbe vevőnél van, és semmilyen megállapodás nincs arra vonatkozóan, hogy ezzel hogyan szavaznak. Hernádi szerint a Mol a magyar jogszabályok szerint járt el ezen szerződések megkötésekor. A kölcsönbe adott részvények két okból is a részvényesek javát szolgálják: egyrészt a cég tőkeszerkezete optimalizálódott, másrészt a kölcsönbe adott papírok után a kölcsönbe vevő nem kap osztalékot. A szerződések részleteit Hernádi nem kívánta kommentálni, így azt sem, hogy az osztalék egy részét megkapják-e a kölcsönbe vevők, illetve azt sem, hogy a kölcsönbe vevőknek miért jók ezek az üzletek.

A közgyűlésen a saját részvények maximális arányát 25 százalékra kívánja emelni a MOL vezetése, melyet Hernádi azzal indokol, hogy a befektetőket az OMV kiszállása esetén a menedzsment meg kívánja óvni egy nagyobb árfolyam zuhanástól. (A jelenlegi alapszabályban még a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelő tíz százalékos korlát van, az ősszel elfogadott lex Mol azonban új helyzetet teremt: a cégek saját belátásuk szerint korlátlanul vásárolhatják saját részvényeiket.)

Hernádi szerint álom, hogy a Nabucco teljesen függetleníti Magyarországot Oroszországtól, az orosz partnerekre azonban szükség van, s nem ellenségként kell rájuk tekinteni. Hernádi nem számol az olajárak csökkenésével, hiszen a kereslet folyamatosan emelkedik, a többlet kereslet kétharmadáért Kína és India a felelős. A komoly drágulást a kutatás ösztönzésével lehet csak ellensúlyozni.