Döntött a Daimler: Kecskeméten építi fel új Mercedes-gyárát. Az új kompakt modellek gyártását végző, több száz hektáron felépíteni tervezett üzemre 800 millió eurót, nagyjából 200 milliárd forintot költenek, a gyár 2500 embernek ad majd munkát. Ez lesz Magyarország legnagyobb beruházása, ami a nyújtható legtöbb állami támogatással valósul meg. Hogy ez mennyi lesz, azt Gyurcsány Ferenc nem árulta el, ám az Index becslései szerint meghaladhatja a 25 milliárd forintot.
A Daimler Benz Magyarországot választotta a Mercedes az új modelljei gyártásának helyszínéül. A konszern Kecskeméten létesít 800 millió eurós beruházásal egy 2500 főt foglalkoztató üzemet. Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca szakállamtitkára, külgazdaságért felelős kormánybiztos az Index kérdésére elmondta: a várost délről elkerülő 44-54-es főúttól délre, az 5-ös főút közelében vásárol a cég több száz hektárnyi, magánszemélyek tulajdonában lévő földet az új gyártóüzem számára.
Florian Martens, a Mercedes szóvivője elmondta, hogy Magyarországon a legjobbak a feltételek a tervezett új üzem létrehozásához, a cég elnökségének egyhangú döntése alapján létesül az üzem. A kecskeméti gyártelep a Daimler-Benz első kelet-európai üzeme lesz.
Az autógyár 2500 embernek ad munkát közvetlenül, valamint akár további tízezernek is a beszállítók révén – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megállapodás ismertetésekor. A Daimler döntése Magyarország legnagyobb beruházásának megvalósítását jelenti. Hogy a német cég ehhez mennyi állami támogatást kap, azt egyelőre nem tudni.
Gyurcsány erről csak annyit árult el: az EU-n belül adható maximális támogatást kínálta a magyar állam, akárcsak versenytársai. A döntésnél Gyurcsány szerint ezért nem ez számított, hanem az autópályahálózat, az eddigi autógyárak sikerei és a befektetőknek nyújtott egyéb minőségi szolgáltatások szóltak mellettünk. Garamhegyi ezt azzal egészítette ki kérdésünkre, hogy ha csak a pénz számított volna, akkor Szerbia nyer, mivel nem uniós tagként a többinél nagyobb összegű támogatást tud ajánlani.
A támogatás a megszokott elemekből áll: beruházási és képzési támogatás, valamint adókedvezmény, mondta a kormányfő. A támogatásról további részleteket a szerződés aláírása és az EU jóváhagyása után árulnak el. Tudomásunk szerint a csomagban a kvázi készpénzes beruházási támogatás mellett társaságiadó-kedvezmény – ez tíz évre szólhat, és a társasági adó akár nyolcvan százalékáig terjedhet –, valamint képzési támogatás támogatás szerepel.
Ez utóbbi a képzési költség 25-50 százaléka lehet attól függően, hogy akkreditál képzésről van-e szó, vagy a képesítést csak az adott vállalat ismeri el; hátrányos helyzetűek képzésére további tíz százalék támogatás jár. A pénz folyósításának feltétele az, hogy rendezettek legyenek a cégnél a munkaügyi viszonyok, valamint a támogatott dolgozók hatvan százalékát legalább egy évig foglalkoztassák.
Mivel most még nem lehet tudni, mennyi társasági adót kellene fizetni a Mercedes-gyárnak a következő tíz évben, a támogatás teljes összegét csak megsaccolni lehet. Az Index becslései szerint – a Hankooknak nyújtott támogatás mértékéből kiindulva – nem lenne meglepő, hogy a végösszeg meghaladná a 25 milliárd forintot. Garamhegyi a támogatás mértékéről csak annyit mondott: az összes támogatás maximális mértékét az EU pontosan szabályozza a befektetés százalékában, régiókra és iparágakra lebontva
A támogatási szerződést várhatóan heteken belül aláírják, prognosztizálta az Index kérdésére az Egyesült Államokban tartózkodó Garamhegyi, hozzátéve: annak a közpénzeket érintő részeit a törvényi előírásoknak megfelelően, hatvan nappal a szerződés hatályba lépését követően nyilvánosságra hozzák. A támogatás maximális mértékét az EU pontosan szabályozza a befektetés százalékában, régiókra és iparágakra lebontva, mondta az államtitkár.
A gyár építése 2009-ben kezdődik, az első autó 2011-ben gurul le a gyártósorról. A kezdeti kapacitás a kezdetben évi százezer autó lesz, de a szám később emelkedhet.
Az autógyártó eredetileg romániai helyszínt keresett, de a döntés előtt, a hét elején kiszivárgott hírek szerint az utolsó körben magyar, szerb és lengyel helyszínek is képbe kerültek. Magyarországról belül három helyszínt ajánlottak a németek figyelmébe – az egyik Miskolc volt –, közülük a befektető választotta ki a kecskemétit. A döntés során feltehetően figyelembe vették, hogy innen a legkönnyebb a majdani balkáni ecxport logisztikáját megszervezni, de foglalkoztatási és szakképzési adatokat is kértek, mondta Garamhegyi.
Már a korábbi német sajtóhírek is arról szóltak, hogy a Mercedes új generációs A és B osztályának járműveit gyártanák az új üzemben. A gyártelep létesítése összefüggésben áll azzal, hogy a Mercedes-Benz kompakt modelljeinek a számát a jelenlegi kettőről négyre kívánja növelni. A beszállítók többsége feltehetően magyar vállalkozás lesz, mivel a gyárban alkalmazott technológia olyan partnereket igényel, amelyek négy órán belül képesek a megrendelt árut leszállítani.
A Mercedes új generációs A-és B- osztályának járműveit gyártaná Kecskeméten, ahol a gyár várható teljes kapacitása – a korábbi hírek szerint – évi 100 ezer autó lesz. A német vállalat azt is közölte, hogy fenntartják a németországi Rastattban lévő gyárat is, ahol jelenleg az A-és a B-osztályú kocsik gyártása folyik, ott további 600 millió eurós fejlesztést hajtanak végre. A gyártelep létesítése összefüggésben áll azzal, hogy a Mercedes-Benz kompakt autó modelljenek a számát a jelenlegi kettőről négyre kívánja növelni.
Az eddigi legnagyobb magyarországi invesztíció a Hankook dunaújvárosi gumiabroncsgyárának megépítése volt. A dél-koreai cég 2005-ben eldöntött 132 milliárd forintos beruházásához az állam különböző készpénzes konstrukcióban és adókedvezmények formájában összesen 15,8 milliárd forint támogatást adott – vagyis ad 2010-ig –, ám ennek egy részét az abroncsgyár a munkaügyi problémák miatt nem kapta meg.
A gazdasági átalakulás kezdete óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állomány 2007 végén 66,4 milliárd euró volt, közölte a német bejelentés kapcsán a Miniszterelnöki Hivatal. Ebből 59,1 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működőtőke-befektetések állománya. Az egy főre jutó működőtőke-állomány tekintetében Magyarország közel két évtizede a közép-kelet-európai térség éllovasának számít.
A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőbefektetések legnagyobb része – 27 százalék, 14,8 milliárd euró – Németországból érkezett. Meghatározó szerepe van még Hollandiának – 13 százalék, 7,2 milliárd euró –, Ausztriának – 11,4 százalék, 6,2 milliárd euró –, Franciaországnak – 4,7 százalék, 2,6 milliárd euró –, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak – 3,9 százalék, ami 2,1 milliárd euró – a magyarországi befektetésekben.