Gyurcsány Ferenc utasította Veres János pénzügyminisztert, hogy azonnali hatállyal intézkedjen személyi, szerkezeti és szabályozói változásokról a Magyar Villamosműveknél. Daróczi Dávid kormányszóvivő bejelentése szerint az intézkedésekre azért van szükség, hogy felszámolják az árampiacon a monopolisztikus helyzetet.
Mindemellett szükséges az MVM átalakítása annak érdekében, hogy a céget tőzsdeképessé tegyék. Mint ismert, szakértők a nyereséget termelő óriást azon kevés állami cég egyikeként jelölték meg, melyek, amennyiben elindul, alkalmas lehet az Új Tulajdonosi Program keretében privatizációra.
Az átalakítások személycserével is járnak, Kocsis István vezérigazgatónak távozni kell a cég éléről. A kormányszóvivő a bejelentés időpontját azzal indokolta: most érkeztek meg azok az anyagok, amelyet az árampiaci liberalizáció hatásairól a kormány a Gazdasági Versenyhivataltól és a Magyar Energiahivataltól rendelt. Szakértők, köztük éppen a GVH elnökhelyettese is, már nyáron jelezték: a koalíciós viták közepette született átalakítási tervezetek nem szolgálják a tényleges piaci verseny kialakulását.
Eladó, vevő, átvevő: Kocsis az árampiac minden oldalán
Kocsis István az árampiac mindegyik oldalán dolgozott már vezető beosztásban. Az ÁPV vezérigazgató-helyetteseként ő felelt többek között az energetikai szektor privatizációjáért. 1997-ben innen távozott az RWE német energetikai céghez. Az RWE több privatizációban is érdekelt volt, többek között ők vették meg a Mátrai Erőművet, e szerződés egyik aláírója az állam részéről Kocsis István volt. 2002 végén nevezték ki a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának. Beiktatása után alig fél évvel válságmenedzserként is bizonyítania kellett, hiszen vezetése alatt súlyos üzemzavar történt az erőműben. 2005-ben nevezték ki az MVM élére. E pozícióban többek között az RWE-vel és a Paksi Atomerőművel is tárgyalnia kell az áram átvételi áráról.
Kocsis István karrierjét a műszaki egyetem tanáraként kezdte. Az Antall-kormány idején az ipari minisztériumban dolgozott, majd az ÁV illetve az ÁPV Rt. Vezérigazgató-helyettese, később utóbbi vezérigazgatója volt. Közös borászati vállalkozása van Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával. Tagja az OTP igazgatótanácsának is. Hobbija a vadászat.
A kormányzati lépés célja az, hogy belátható időn belül felszámolja a hazai árampiac monopolisztikus jellegét előidéző tényezőket. Mindez ugyanis lehetővé teszi, hogy a fogyasztók érdekeit jobban érvényesítő piaci folyamatok induljanak be, illetve erősödjenek meg Magyarországon – áll a kormányszóvivői iroda közleményében.
Az indokolatlan állami monopóliumnál ugyanis csak egy rosszabb van: a magánkézben lévő monopólium. Az erőfölény megöli az igazi versenyt, a verseny hiánya pedig a fogyasztók kiszolgáltatottságát, és a valóságtól elszakadó, magas árakat eredményez. A kormány mostani lépése ezt akadályozza meg.
Az SZDSZ-nek nagyon tetszik a lépés
Az SZDSZ egyetért a miniszterelnök szándékával és radikális lépéseket vár a villamosenergia piac liberalizációjában, a Magyar Villamos Művek monopolisztikus szerepének lebontásában - mondta Kóka János, az SZDSZ elnöke a párt sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a korábbi kezdeményezésének megfelelően négy fontos lépés megtételét tartja szükségesnek: a hosszútávú áramvásárlási szerződések felbontását, a jelentős piaci fölénnyel rendelkezők birtokában lévő áram meghatározott profittal költségalapon történő értékesítését, a határkeresztező kapacitások megnyitását a többi piaci szereplő számára és a rendszerirányító Mavir teljes függetlenségét.
Kóka emlékeztetett arra, hogy 2007 második felében a villamos energiával kapcsolatos parlamenti vitában abban állapodtak meg, hogy a liberális vezetésű GKM elkészíti a jogszabály- tervezeteket, az MVM tulajdonosi jogait gyakorló pénzügyminiszter pedig lépéseket tesz az vállalatcsoport monopol piaci szerepének megszüntetésére, hogy verseny legyen a piacon. Elmondása szerint az új villamosenergia törvény parlamenti vitájában azonban az MSZP és a Fidesz - Magyar Polgári Párt képviselőinek módosító javaslatai korlátozták az energiapiaci hatóságot a jelentős piaci fölénnyel rendelkezőkkel kapcsolatos beavatkozásban.
Az elnök kifejtette, hogy az elmúlt években 50-100 milliárd forint többletnyereség "csorgott át" az MVM monopolisztikus szerepe miatt. Úgy vélekedett: az olcsó paksi áram és egyéb kedvező beszerzések ne a monopol szereplő profitját növeljék, hanem adjanak lehetőséget az árcsökkentésre. Kákosy Csaba, gazdasági és közlekedési miniszter közölte, hogy az év második felében módosítják a szabályozást a fenti célok érdekében. Középtávon a versenynek az árak mérséklését kell eredményeznie - tette hozzá.
Megszólalt Veres is
Eközben Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek úgy nyilatkozott: Kocsis Istvánt nem terheli semmilyen felelősség, őt továbbra is jó menedzsernek, vezetőnek tartja. A szervezeti és szabályozási átalakítás célja Veres János szerint a verseny erősítése. Ezzel nem zárható ugyan ki az árak emelkedése, de könnyebben elérhető, hogy csökkenjenek, vagy ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékben. A szervezeti átalakulással kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, javaslatokat először az MVM jövő heti igazgatósági ülésén, majd az igazgatóság által összehívott közgyűlésen ismertetik - mondta a pénzügyminiszter.