Augusztustól 30 százalékkal emelkedik a gáz, 10-14 százalékkal a villany ára, két százalékkal több lesz az egészségügyi hozzájárulás, négy százalékkal emelkedik az szja felső kulcsa, drágul a cigaretta és az alkohol. A középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra nő. Gyurcsány szerint nem kell félni, nem fog fájni.
A kormány tervei szerint a parlament a következő hetekben fogadja el az egyes intézkedésekhez szükséges törvénymódosításokat, így az ár- és adóemelések jelentős része már augusztus-szeptemberben hatályba léphet.
A legnagyobb mértékben a közüzemi díjak emelkednek. A gáz árát már a középső, 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése is érintené, de ezen felül, a kompenzációs rendszert úgy alakítják át, hogy átlagosan harminc százalékkal már augusztustól emelkedik a számla. Az áfa szeptember elsejétől emelkedik. A gázártámogatás átalakításával kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta, az éves 1500 köbméter alatti kisfogyasztók esetében az emelés mértéke kisebb, a 3000 köbméter felett fogyasztók esetében nagyobb lesz az az átlagos 30 százaléknál. Ugyancsak augusztustól 10-14 százalékkal a villany ára is. A kormány hosszabb távon a kompenzációs rendszer teljes átlakítására készül, Gyurcsány Ferenc szerint 2008-ra 30-50 milliárd forint közé akarják leszorítani a jövőben kizárólag szociális alapon járó, és az idén - még a mostani emeléssel is - 160 milliárd forintot felemésztő gázártámogatás költségét.
A kihirdetés és a hatálybalépés időpontja között kötelező 45 napos várakozási idő miatt az adótörvények nagyobb része csak szeptemberben lép hatályba. Szeptember elsejével emelkedik 20 százalékra az áfa középső kulcsa, a rendszer így két kulcsossá alakul, az öt százalékos kedvezményes kulcs megmarad és az ide tartozó termékek köre sem változik. Ugyancsak szeptembertől emelkedik a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, de ez csak az első lépése annak a három lépcsős emelésnek, melynek következő ütemei 2007 tavaszán illetve nyarán esedékesek. Drágulnak a szeszes italok is: a bor kivételével valamennyi termék jövedéki adója 7 százalékkal lesz magasabb szeptember elsejétől.
Szeptember elsejével jön a kamatadó és árfolyamnyereség adó. Mindkettő mértéke 20 százalék lesz, adómentes jövedelemrész nincs, de a hosszútávú állampapírban és befektetési jegyben lévő megtakarítások mentesülnek az adó megfizetése alól. A kamat utáni adót forrásadóként a kifizető vonja le, a tőzsdei ügylet nyeresége után az adót az adóbevallásban a magánszemély állapítja meg és fizeti meg.
Szűkül a kedvezmények köre: megszűnik a szellemi tevékenység - jelenleg évi 100 ezer forintban érvényesíthető - kedvezménye, valamint a felnőttképzéshez és a számítógép beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény. Ugyancsak megszűnik a lakáshitel törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény, de azzal, hogy akik 2006. december 31-éig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik. Az eddig összesen évi 100 ezer forintos összegig igénybe vehető kedvezmények - tandíj, őstermelők, közcélú adományok, élet és nyugdíjbiztosítások - évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. A jövőben ebbe a korlátos körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és ennek kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.
Az szja várhatóan hosszabb távon sem lesz egykulcsos. Gyurcsány Ferenc a koalíciós pártok kompromisszumaként azt a megoldást jelölte meg, melynek eredményeképpen néhány év alatt a munkavállalók 90 százaléka az alsó, 18 százalékos kulccsal adózik majd teljes jövedlme után. Ennek érdekében folytatódik a sávhatár kitolása, 2007-ben az egyébként lényegében elfeljetett, tavaly nyáron elfogadott öt éves adóprogramban foglaltaknak megfelelően a sávhatár 1,55 millióról 1,7 millióra emelkedik.
Ugyanakkor szolidaritási adó néven a hat millió forint feletti jövedelmeket a jelenlegi 36 százalékos mellett plusz négy százalékos kulcs terheli, azaz a felső kulcs voltaképpen negyven százalékra nő. Két év múlva pedig, a szükséges intézményi és információs háttér megteremtése után, 2008-tól értékalapú ingatlanadót vezetnek be a lakó- és üdülő ingatlanokra. Az értékhatárról a miniszterelnök egyelőre annyit mondott, az több tízmilliós lesz.
Ugyancsak szolidaritási adó néven négy százalékkal emelik a társasági adót is, azaz a jelenlegi 16 százalékos kulcs mellett további négy százaléknyi terhet rónak az adózás előtti nyereségre (a szolidaritási adó esetében az elsősorban nagyvállalatokat érintő kedvezmények sem érvényesíthetők). A vállalkozásokat érintő módosítások 2007-től lépnek hatályba (mint azt az Index már korábban jelezte, jogi akadályokba ütközne a társasági adó év közbeni emelése.) Bevezetik ugyanakkor az elvárt társasági adót is. Ennek lényege, hogy az éveken át veszteséget kimutató cégeknek is be kell fizetniük (az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett) bevételeik 2 százaléka után a társasági adót.
A munkáltatók járulékterheit nem emelik, de a tavaly nyári ötéves adóprogramban elfogadott csökkentésekre nem kerül sor: novemberben nem szűnik meg a mai 1 950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás, és halasztják a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentést is.
Egyelőre név és részletek nélkül, de voltaképpen a banki különadó fenntartását is bejelentett Gyurcsány Ferenc. A 2004 őszén a hitelintézetekre kivetett, az eredeti megállapodás szerint két évig élő adó új változata - melyet a szolidaritási adón felül is meg kell majd fizetni - várhatóan magasabb is lesz, mint a jelenlegi, hiszen abból évente 50 milliárd forint állami bevételre számítanak, míg a jelenlegi összeg 30-40 milliárd forint között van.
Az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa 15-ről 25 százalékosra emelkedik. Ez a 20 százalékos áfakulcs mellett azt jelenti, hogy az evás vállalkozások az eddigiekkel szemben a nettó bevételükből is adót kell majd fizessenek. A változás október 1-ével lép majd életbe, az emelt adót a bevezetést követő bevételek után kell megfizetni. Az ekhóhóz, melynek tényleges eredményei egyébként csak a színlelt munkaszerződések ellenőrzésére elrendelt július 1-én lejáró moratóriumot követően lehet értékelni, nem nyúl a kormány, azaz marad a 15 százalékos munkavállalói, és 20 százalékos munkaadói kulcs.
Az intézkedéscsomagban összesen több tíz milliárd forintos bevétellel számolnak annak eredményeképpen, hogy magánszemélyek és vállalkozások jelenleg illegalitásban tartott vagyonát ellenőriznék és adóztatnák. A magánszemélyek esetében ez két formában történne: egyfelől bővítik, a jelenlegi évi néhány százról 2007-ben tízezerre az Apeh által elrendelt, úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok számát: ez azt jelenti, hogy a hatóság az adóelévülés 5+1 évén belül összeveti az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével. Ha eltérés van, bírságot és adót vetnek ki. Azok, akik 2006. december 31-ig élnek az önellenőrzés lehetőségével mentesülnek nem csupán a bírság, de az önellenőrzési pótlék megfizetése alól és az adóhátralékuk megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak. Az illegálisan külföldön tartott pénzek hazahozatalára a kormány amnesztiát hirdet, és egyszeri, tíz százalékos adó levonásával itthon legalizálni engedi a vagyont. (Ez a lehetőség a parlamenti képviselőkre és a kormány tagjaira nem lesz érvényes a kormány által tervezett szabályozás szerint).
A cégek házipénztárában papíron létező összegek - melyekkel valójában jellemzően a tulajdonosok saját jövedelmként rendelkeztek - ugyancsak tíz százalékos egyszeri adó akár részletekben történő megfizetésével szintén legalizálhatók lesznek. Ugyanakkor a 2007-től 20 százalékos fizetési kötelezettség (a készülő szabályozástól függően adó vagy bírság) terheli a házipénztár átlagos napi záró-egyenlegének az "üzletileg indokolt összegen felüli" részét.
A kormány a reálbér növekedés már említett befagyasztása mellett azzal számol, hogy az intézkedéscsomag eredményeképpen az idei évben 350, jövőre ezer milliárd forinttal javul az államháztartás egyensúlya. Az idei 350 milliárd csaknem fele-fele arányban oszlik meg a költségvetés kiadásait csökkentő, illetve a büdzsé bevételeit növelő intézkedésekből, ez az arány a következő években 40-60 százalékos lesz, azaz nagyobb részt bevételnövelésre épül a program. Gyurcsány Ferenc szerint miközben az infláció jövőre várhatóan öt százalékos körüli szintre emelkedik (döntően az áfa és egyéb adóemelések hatásaként), később visszatér az MNB-vel közös, 3 százalék körüli célhoz. Az államháztartási hiány az idei - a nyugdíjreform költségeinek meghatározott mértékig megengedett levonása nélkül - várt 9,6 százalékos szintről 3,5 százalékra csökken 2008-ra. Ekkor a gdp 0,6 százalékányi összeg lesz elszámolható nyugdíjkorrekcióként, azaz éppen becsúsznánk a három százalékos határ alá.
A kiadáscsökkentést a kormány magán kezdi - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A minisztériumok összesített létszáma 23 százalékkal csökken, az autópark 751 darabról 431-re. Csökkentik az irodaterület nagyságát is, a jelenlegi 350 ezerről 160 ezer négyzetméterre. Mindezt úgy, hogy több, a belvárosban fekvő, jelenleg a kormány által használt épületet értékesítenek, összesen 75 milliárd forint bevételt várva ettől. A kormányzati igazgatás költségei így 2008-ra 25 százalékkal csökkenének, a jelenlegi 80 milliárd forintról 60 milliárdra.
Ennél lényegesen több pénzt hozhat az intézményrendszer tervezett átalakítása: számos, jelenleg megyei szinteken is építkező országos hatáskörű szerv regionálissá válik, többek között a rendőrség, a közlekedési felügyeletek és apeh megyei szintű vezető szervei is megszűnnek. Ugyanakkor 119 államigazgatási szervezetet érint a feladatok párhuzamossága miatt összevonás, 32 intézmény pedig "feladatai indokolatlansága miatt" megszűnik. Mindez összesen 12 500 fős létszámcsökkenést és 37 milliárd forint kiadáscsökkentést eredményez 2008-ra.
A központi közigazgatás és a kormány által felügyelt intézményrendszer létszám- és költségcsökkentésénél jelentősebbnek mondta a kormányfő azt a tervet, mely szerint megszűnik a közszféra dolgozóinak a jelenleg hatályos törvényekben biztosított bértáblája, a fizetési rendszer keretein belül az intézményvezetők szabad kezet kapnak a teljesítmény elvű bérezés bevezetésére. Ugyancsak megszűnik a most biztosított túlzó munkajogi védelem, melynek eredményeképpen Gyurcsány Ferenc szerint ma lényegében nem lehet kirúgni az alkalmatlan munkavállalókat a közszférából. Az új szabályozás részletei azonban egyelőre nem ismertek.
A kormány szándékai szerint még az idén nyáron el kellene fogadnia a parlamentnek számos, az önkormányzatok működését érintő, kétharmados, azaz az ellenzék támogatására szoruló törvényjavaslatot. A megyei önkormányzatok megszűnnének, és regionális központok vennék át a feladataikat. A kormány javasolja a kistérségi társulás kötelező előírását is, ha ehhez nem lesz meg a támogatás, úgy további, az összefogást ösztönző eszközök bevezetését tervezik. Az ezer fő alatti településeken megszüntetnék a polgármesteri hivatalokat - ma 300 ilyen hivatal évi hat milliárd forintos költséggel működik - és kötelezővé tennék a körjegyzőséghez csatlakozást. Egyelőre részletesen nem kifejtett módon ugyanakkor csökkentenék az önkormányzati képviselők létszámát és/vagy tiszteletdíját. Jelenleg 25 ezer önkormányzati képviselő évente bruttó 20 milliárd forint tiszteletdíjat és mintegy 5 milliárd forint költségtérítést kap.
A kormány nem fogadta el azokat a javaslatokat, melyek a nyugdíjak és a családtámogatási rendszer átalakítására vonatkoznak - jelentette be Gyurcsány Ferenc. A családtámogatásoknál továbbra is érvényben marad az alanyi jogon való jutattás elve. Nem szűnik meg a 13. havi nyugdíj, és egyelőre a kormányfő nem jelentett be érdemi, a nyugdíjreformmal kapcsolatos elképzeléseket sem.
A kormányprogram által leginkább érintett közszférát képviselő szakszervezet vezetője, Szabó Endre hangsúlyozta, nem demonstrációkat akarnak, hanem részt venni "egy tisztességes érdekegyeztetésben".
A szakszervezeti vezetők hozzászólása közben a termet elhagyta az SZDSZ vezetője. Kuncze Gábor nyomába eredetünk, és arról faggattuk, hogy az általuk szorgalmazott egyszerősített adórendszerhez képest milyennek látja a Gyurcsány-féle javaslatokat. Kuncze szerint a kormányprogram egy kompromisszum, és a cél továbbra is az, hogy egyszerűsödjenek az adók, de - amint látszik, mutatott be a terembe - nagy az ellenállás. Hogy miben lennének keményebbek, arra az SZDSZ elnökének válasza, hogy például az önkormányzati képviselők 50 százalékos létszámcsökkentését is támogatnák, a megyei testületekben pedig 40 százalékos csökkentést tartanának elképzelhetőnek. A 13. havi nyugdíjat megszüntetnék úgy, hogy a nyugdíjrendszerbe beépítenék, így akik most mennek nyugdíjba már ne részesüljenek benne. Hogy miben túlzóan erős Gyurcsány programja, arra többek között a vállalkozói terheket említette, amit az SZDSZ inkább csökkentett volna.