A terembérleti díj meghaladta a négymillió forintot. A világításra, a kép- és hangtechnikára mintegy kétmillió forintot költöttek. A rendezvényen résztvevők és az újságírók étkeztetésére nyolcszázezer forintot fordítottak, ez fejenként átlagosan mintegy ötezer forintot jelent - tette hozzá. A költségeket teljes egészében a miniszterelnöki kabinet állja.
A tanácskozást az Akadémia négy termében tartják. A kormányszóvivő szerint azért nem az Országházban rendezték meg az eseményt, mert a nemzeti csúcs "teljesen független az egyes hatalmi ágaktól". (MTI)
Ma rendezik a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében a miniszterelnök által összehívott nemzeti csúcsot. A tanácskozáson várhatóan felszólal Gyurcsány Ferenc kormányfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök is.
A nemzeti csúcsot a miniszterelnök kezdeményezte még múlt szombaton, az MSZP kongresszusán, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásaira reagálva.
A nemzeti csúcson 66 meghívott vesz részt, többek között az öt parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt miniszterelnökök, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, korábbi elnökei, több tárcavezető. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vesz részt a nemzeti csúcson Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Egészségi állapota miatt nem tud ott lenni Göncz Árpád volt államfő és Horn Gyula volt kormányfő.
Az ellenzéki pártok alapvetően értelmetlennek tartják a rendezvényt és inkább a kormánytól várnának határozott cselekvést a pénzügyi válság hatásainak kivédésére. A Fidesz a kormány válságkezelő 12 pontját "gigantikus megszorító csomagnak" tartja, amely ellen a nemzeti csúcson is tiltakozni fog. Emellett az adócsökkentést és a kormány luxuskiadásainak leállítását szorgalmazza majd. (MTI)
Szili Katalin már azt is önmagában fontos eredménynek tartja, hogy a nemzet sorsán gondolkodók összejöttek, ugyanis ilyen konzultációra a rendszerváltás óta nem volt példa. De a házelnök szerint szükség is van a disputára, hiszen a globálkapitalizmus megreccsent, a piac önszabályozásába, az állam visszaszorításának szükségességébe vetett hit elveszett. Szili úgy látta megkerülhetetlen, hogy megalkossanak egy nemzetépítő programot, de még nem most.
A házelnök szerint előbb stabilizálni kell, tisztába kerülni a gazdaság valós állapotával, és az unió válságstratégiájával. Egyébként, konstatálta elégedetten Szili, a kormány mindent megtett, hogy elhárítsa a válság első tüneteit. De, hangsúlyozta a házelnök, a valódi kérdés az, hogy a válságkezelő programhoz meg lehet-e teremteni a politikai együttműködést, hiszen egy ilyen akciótervet másképp nem lehet lemenedzselni. Úgyhogy, summázta Szili, a nemzeti csúcsnak ki kell nyilvánítania, hogy a társadalom egységes fellépést, egyfajta békepaktumot kíván.
Veres János pénzügyminiszter elemzéssel nyitott, miszerint a válság Amerikából gyűrűzött be. A vészhelyzetben a pénzügyminiszter szerint Magyarország álláspontja, hogy egységese uniós válságkezelésre van szükség. Ám, jegyezte meg Veres, az amerikai 700 milliárdos segélycsomag, és az európai többszáz milliárdos pénzügyi mentőövek nem bizonyultak elégségesnek, a válság begyűrözött, befagyott például a bankközi kereskedelem, igaz, legalább a magyar bankrendszer stabil többé-kevésbé.
Veres szerint a szigor a helyes előremenekülés, csökkenteni kell 2,9 százalékra az államháztartási hiányt, ki kell dobni a költségvetésből a 160 milliárdos adócsökkentést, ugyanis a stabilitás alapfeltétele a hiány lefaragása mindenáron. A pénzügyminiszter szerint ennek egyik legfontosabb eszköze az ellenzéki pártok által is favorizált költségvetési plafon javaslata. Ja, és a konvergenciaprogram túltejesítésével bizonyíthatja be csak az ország, hogy képes megfelelő válaszokat adni a kor kihívásaira.
Az esemény kezdete előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Pálinkás József, az MTA elnöke fogadta a résztvevőket, hozzájuk később csatlakozott Szili Katalin házelnök is, ők mindenkit kézfogással üdvözöltek, néhányukkal a miniszterelnök szót is váltott. Elsők között érkezett Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az Akadémia volt elnöke is. A pártok vezetői az utolsók között érkeztek, köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki szintén kezet fogott a miniszterelnökkel. (MTI)
Semjén Zsolt szerint a tehetetlen kormányok azért szoktak ilyen tanácskozásokat összehívni, hogy terítsék a felelősséget. Majd kereszténydemokrata politikusként a válság morális okait boncolgatta. Miszerint: a neoliberalizmusnak nagyjából annyi, de az azért vicces, hogy azok, akik évtizedekig acsarogtak az állam ellen, most az állam segítőkezébe akarnak kapaszkodni. Aztán Semjén Orbánra rímel, miszerint ha nincs Gyurcsány megtévesztő (pénzügyi adatokat eltitkoló) politikája, akkor ma már euróban fizethetnénk, és a válság sem nyomná ennyire Magyarországot. Az MSZP 12 pontja pedig egy újabb gigantikus megszorító csomag, ami a néppel fizettetné meg a válság árát. És ennek szellemében az újratervezett költségvetés borzasztó, hiszen el akarja venni a nyugdíjasoktól és családoktól (nyugdíjkorrekció, családi pótlék megemelt része) azt, ami jogosan járna neki. Ezt a KDNP nem tűrheti.
Ez a csúcs arra nem alkalmas, hogy az utóbbi hat év elmaradt intézkedéseit pótolja, mosta meg Gyurcsány Ferenc fejét Dávid Ibolya. Az MDF elnökének egyébként meggyőződése, hogy még ezen a tanácskozáson sem beszélt senki őszintén, pedig zárt ajtók mögött biztos mindenki meg meri mondani az igazat.
"Javaslatok kellenek, vagy megvárjuk, amíg az államot elnyeli az adósságspirál, a devizahitelesek lakását elveszi a bank, a bankokat bedöntik a spekulánsok. Megvárjuk ezt?" - feszegette Dávid Ibolya. Egyelőre azonban nem mondott konkrétumokat, csak arról beszélt, hogy a csalóka osztogatós politikája (amit az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz pártolt a száznapos programmal) tönkretette az országot.
Medgyessy Péter szerint itt legföljebb azt lehet deklarálni, hogy egységes a politika (sajnálja, ha ezt valaki nem érti meg, üzent Orbánnak), azaz válsághelyzetben közösen igyekszenek megoldani a dolgot, és egy irányba viszik az országot.
A kiadáscsökkentéssel egyetértett a volt miniszterelnök, de ez a lépés önmagában gazdasági növekedést (a tartós stabilitás feltételét) nem garantálja. Az adócsökkentés pedig szerinte egyszerre kell adócsökkentés és adóemelés, ugyanis nem az összes adóteher túl nagy, mondta Medgyessy, az igazi baj, hogy a terhek összességét nagyon kevesen dobják össze, tehát jobban szét kell teríteni a sarcokat.