Kétség kívül kemény, a stabilizációt és a későbbi növekedést megalapozó, az elmúlt 6-7 év elmulasztott intézkedései miatt gazdaságilag indokolt, mérvadó szakértők által mind erősebben sürgetett gazdaságpolitikai csomagot jelentett be Gyurcsány Ferenc kormányfő a mai ötpárti konzultáción. A megbeszélést a napokon belül a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötendő megállapodás apropóján tartották.
Az IMF két dolgot kér cserébe a hitelkeretéért, de az, hogy a peremfeltételeket betartva hogyan töltjük ki tartalommal a mozgásterünket, az ránk van bízva, tette világossá a miniszterelnök. Stabilizációs és növekedési megállapodást ajánlok a politikai pártok és a társadalmi partnerek részére - hangsúlyozta Gyurcsány. A csomagra azért van szükség, hogy megőrizzük az emberek munkahelyét, ne kerüljenek ezrével, tízezrével utcára a dolgozók a pénzügyi világválság miatt, érvelt a kormányfő.
A Valutaalap azt kéri egyrészt, hogy ne vállaljunk több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzünk lesz jövőre, hiszen már most is nehéz külső forráshoz jutni a világban. Másrészt, az adóbevételek ne csökkenjenek. Ezeken felül az IMF nem kér semmit, így nem szól bele a nemzetközi szervezet szakpolitikai kérdésekbe, nem szabja meg, egyes területeken pontosan mit csináljunk vagy ne csináljuk - magyarázta Gyurcsány. Annyit kell még tennünk, hogy tájékoztatnunk kell az IMF-et parlamenti többségi döntés után, hogy az elkövetkező egy-két évben milyen gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, milyen költségvetési keretek között kívánunk gazdálkodni, fűzte hozzá.
A kormány csomagja ennek megfelelően azon alapul, hogy a legrosszabbra is való felkészülés jegyében, pesszimista forgatókönyvet is készítve olyan költségvetést tervez, amely 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számol jövőre az eddig várt előbb 3, majd később 1,2 százalékos bővülés helyett.
Nehéz forrást találni a nemzetközi piacokon, ezért még kisebb hiánycélt jelöl meg a kormány: a konvergenciaprogramban vállalt 3,2 százalékról két hete 2,9 százalékra levitt GDP-arányos hiánytervet tovább faragja és 2,6 százalékos deficitet vállal 2009-re.
Ezért aztán lényegesen kevesebb kiadást lehet teljesíteni jövőre, mondta Gyurcsány. Az "állam magán kezdi"-szlogen jegyében nominálisan is befagyasztják a kormánytagok fizetését. Az állami vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak fizetését 10 százalékkal csökkentik jövőre, az állami vállalatok vezetőinek prémiumot, jutalmat, 13. havi juttatást nem fizetnek ki. Valamennyi kormányzati kommunikációs projektet le kell állítani, amely nem a mai csomaggal kapcsolatos. Visszafogják az állami intézmények dologi kiadásait, vagyis például az autó- és bútorbeszerzéseket, a telefonköltségeket.
A közszférában jövőre egy fillér béremelés sem lesz, sőt, a 13. havi juttatás kifizetését sem tudja garantálni a kormány. (Utóbbiról tegnapi cikkünkben írtunk.) Fontosabb a közszférában a munkahelyek megőrzése és a szolidaritás, ami ebben az ügyben kell, minthogy el kelljen bocsátani a közszférából embereket cserébe azért, hogy az ottmaradók fizetésemelésben részesüljenek – indokolt Gyurcsány.
2006-ban 11 százalék felett alakult volna az akkori intézkedések nélkül, az, hogy mostanra 3 százalék közelébe mérséklődött, azt mutatja, a kormány amit lehetett, már meglépett a költségvetés leszorítása érdekében: nem nagyon volt másutt mozgástér, mint a nyugdíjaknál és a közszféra béreinél – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde elemzője szerint pozitív, hogy a kormány már a GDP 1 százalékos csökkenése mellett is 2,6 százalékra szorítaná le a hiányt, ugyanakkor hiányolja, hogy előre lefektessék, az esetleges kisebb visszaesés mellett bejövő többletbevételeket mire fordítanák.
A szakértő úgy látja, a válság ellenére nem körvonalazódik politikai konszenzus, márpedig enélkül a kétharmados törvények miatt az önkormányzati pénzek területén, a népszavazás fényében pedig az oktatás és az egészségügy finanszírozása területén sem lehet reformokat végrehajtani.
A 13. havi nyugdíjat csak az öregségi korhatárt elérők kapnak jövőre. Ez a megkötés nem vonatkozik a rokkantnyugdíjasokra. Ráadásul a 13. havi nyugdíjat 80 ezer forintban maximálná a kormány, de úgy, hogy akinek kevesebb a juttatása, az a normál járandóságát kapja meg, aki viszont magasabb nyugdíjra jogosult havonta, annak a 13. havija 80 ezer forint lesz.
A programért cserébe az IMF-től és az EU-tól jelentős forrásokat fogunk kapni (hitelkeret, amit nem feltétlenül kell igénybe venni), a cél pedig az, hogy legyen mögöttünk ez a két intézmény védőpajzsként a pénzpiaci világválság közepette. Ha rosszra fordulna a világpiaci helyzet, akkor ez a megállapodás megvéd minket, magyarázta a miniszterelnök.
Az IMF ráadásul sokkal olcsóbban adná a hitelt, ha lehívjuk, derült ki a miniszterelnök szavaiból. Az elmúlt két hétben 12-14 százalékon finanszírozta magát az állam, ekkora hozamon jegyezték az állampapírokat a befektetők, sőt, sokszor ez sem volt elég és sikertelenek voltak az államkötvény-aukciók. Az IMF ennek a kamatnak a felét számítja fel, ha igénybe vesszük a kölcsönt, mondta Gyurcsány, ha pedig nem hívjuk le a sokmilliárdos keretet, akkor néhány tizedszázalékpontnyi rendelkezésre állási díjat kell lerónunk.
Pénzügyi támogatási programot készít elő az Európai Bizottság Magyarország számára - jelentette be a testület szóvivője Brüsszelben az MTI tudósítása szerint. Amelia Torres jelezte, hogy a részleteket várhatóan hamarosan bejelentik.
Azt szeretné elérni külső támogatók bevonásával Gyurcsány Ferenc, hogy az Európai Központi Bank a közelmúltban felajánlott 5 milliárd eurós repohitel-keret fedezeteként magyar államkötvényeket is elfogadjon, azaz enyhítsen a fedezetelfogadási rendszerén - jelezte a mai ötpárti konzultáción a miniszterelnök. Az ügynek azért van fokozott jelentősége, mert ha valóra válna Gyurcsány elképzelése, akkor az erősíthetné a magyar állampapírpiac igen gyenge vételi oldalát, miközben továbbra is segíthetne a magyar kereskedelmi bankoknak a devizaforráshoz való hozzájutásban.
A fentiek a stabilizációs részét képezik a kormány által ajánlott csomagnak, de szükség van a növekedést megalapozó részre is, húzta alá Gyurcsány. Stabilizációs és adóreformalapot hoznak létre az SZDSZ javaslatát megfogadva. Határozzuk el most, hogy az adórendszert egyszerűsítjük és már rövidtávon, jövőre a munkára rakódó terheket mérsékeljük, szögezte le a miniszterelnök. Utóbbi esetében azonban a bevételkiesést - az IMF kéréséhez igazodva - nem lehet felvállalni, ezért más adóintézkedéssel nullszaldósra kell kihozni az adórendszerbeli átalakítást.
Támogatja a kormány, hogy hozzanak létre egy 1000 milliárdos növekedési alapot, amely a recesszió hatásainak csökkentését, a növekedés megalapozását és beindítását, a munkahelyek megőrzését célozza. Ennek érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Tervből is minél több forrást csoportosítanának át a munkahelyek megőrzése érdekében, továbbá azért, hogy a vállalatok piacon maradását és új piacok szerzését segítsék az új források.
Amerikai tapasztalatok alapján korrupció elleni harc jegyében a "legbrutálisabb javaslatokat várja" Gyurcsány az igazságügyi minisztertől néhány héten belül. A pártfinanszírozás új alapokra való helyezéséről is jó lenne ötpárti megállapodást kötni végre, fűzte hozzá Gyurcsány.
A szociális rendszerben két ponton is kiigazítást kell végrehajtani: a rászorultsági elvet érvényesíteni kell és akik tudnak dolgozni, esetükben érvényesüljön a "segély helyett munka"-elv.
Gyurcsány első felszólalása végén kijelentette: nyitottak arra, hogy a konzultációkat folytassák és intenzívebb egyeztetés kezdődjön a pártok között a csomagról.
Az ellenzéki pártokat szemmel láthatóan meglepte Gyurcsány a programmal. Kósa Lajos, a Fideszt Varga Mihállyal képviselő debreceni polgármester azzal kezdte megszólalását, hogy a meghívóban az szerepelt, az IMF-fel kötendő megállapodást vitatják meg, de ezt ma csak érintették. Szerinte a mai akció csupán kommunikációs pr-fogás; más államokban az ottani kormány ilyen helyzetben cselekszik és nem sajtónyilvános tanácskozást ránt össze - sorolta Kósa. Válaszában Gyurcsány emlékeztette a fideszes politikust, hogy a tíz nappal ezelőtti nemzeti csúcs csak azért lett sajtónyilvános esemény, mert Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető ragaszkodott hozzá.
A Financial Times által kedden idézett elemzők egyöntetű véleménye szerint a Magyarország számára formálódó finanszírozási csomagba valószínűleg beszáll az osztrák, a német és az olasz kormány is, mivel e három ország bankjai birtokolják a magyar pénzügyi szektor zömét.
Kósa és Varga is kiemelte, hogy egyértelművé kell tenni, miért jutottunk ide, ki a felelős ezért a helyzetért, azért, hogy a pénzügyi világválság szele minket csapott meg talán a leginkább. Ennek a kormánynak a hat éves tevékenysége, a döntései, a meghozott vagy elmulasztott lépései juttatták az országot ide, ezért kell nemzetközi szervezetekhez fordulnunk a nagyobb baj elkerülése érdekében, tették hozzá a legnagyobb ellenzéki párt politikusai. Szerintük Gyurcsány nem alkalmas arra, hogy a válságközeli helyzetből kivezesse az országot, mivel a gazdaságpolitikában oly fontos hitelességet nem tudja biztosítani. Adja vissza a megbízatását az államfőnek, adja át a váltóbotot másnak, olyannak, aki a válságkormány élére állna - szólította fel Kósa Gyurcsányt.
A fideszeseken kívül a KDNP részéről jelen levő Hargitai János és az MDF elnöke, Dávid Ibolya is szóvá tette, hogy az IMF-megállapodás pontos feltételeiről semmit nem tudni és a kormányfő sem árulta el őket. Gyurcsány jelezte, hogy a feltételek megismerhetők lesznek.
Féloldalasnak nevezte a kormányfő ajánlatát a KDNP képviselője: azzal érvelt, hogy a miniszterelnök által elmondottak alapján előbb kellene megállapodni a stabilizációs pakkról és csak azt követően körvonalazni, meghatározni a növekedést elősegítő részt. Hargitai óvakodna az IMF-től, de az EKB segítő kezét elfogadná.
A költségvetésben 1000-1100 milliárd forintos megtakarítást kell elérni, amelyből az azonnal bevezethető intézkedések 500 milliárdot jelenthetnek – mondta Dávid Ibolya a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén. Az MDF elnöke szerint a 13. havi nyugdíj egy éves felfüggesztése, a nyugdíjak 2008. évi szinten tartása, a közszféra béreinek nominális, 2008 évi szinten tartása és a bónuszok és jutalmak idei eltörlése 500 milliárd forintos megtakarítást hozhat. Azt is javasolta, hogy a versenyszférában is kössenek megállapodást a munkaadók és a munkavállalók a bérek befagyasztásáról, valamint önmérsékletre kérte a pénz és tőkepiac szereplőit a bónuszok és jutalmak kifizetésekor.
Dávid Ibolya felemlítette, hogy elvárta volna, ha a mai tanácskozás azzal kezdődött volna, hogy a kormány bocsánatot kér az elmúlt hat éves teljesítménye miatt, illetve az MSZP-n kívül az SZDSZ és a Fidesz azért, mert 2002 őszén megszavazták a felelőtlen gazdaságpolitikát megalapozó 100 napos programot.
Fodor Gábor, a liberális párt elnöke kiemelte, hogy odaállnak olyan javaslatok mellé, amelyek nemcsak egy év problémáját hivatottak kezelni, hanem hosszútávon is hatnak, reformértékűek, a rendszereket megváltoztató intézkedések, mint például az adóreform vagy a szociális rendszerben a rászorultsági elv bevezetése. Ezek mellé odaállunk, de csak ilyenek mellé állunk oda, hangsúlyozta Fodor.
Igenis szükség van a nadrágszíjhúzásra, a nyugdíjak, állami alkalmazottak járandóságának, bérének lecsökkentésére, mert ha nem tesszük meg, akkor emberek tízezreinek munkahelye kerül veszélybe a magángazdaságban, devizaadósok százezreinek törlesztőrészlete emelkedhet drasztikusan, emberek millióinak életfeltételei romolhatnának. Ezért aztán támogatja a liberális párt az IMF-fel és az EU-val való megállapodás létrejöttét.
Fodor szorgalmazta, hogy essen szó az euró bevezetésének menetrendjéről. Az SZDSZ elnöke is világossá tette, hogy még ha az öt párt konzultál is a csomagról, a kormánynak a feladata, hogy lépjen és cselekedjen, persze, a parlamentnek meg az a feladata, felelőssége, hogy a szükséges törvényeket elfogadja.
A kormánypárt képviseletében a frakcióvezető, Lendvai Ildikó közölte: a munkahely biztonsága többet ér, mint a béremelés a közszférában; a nyugdíjrendszer fenntarthatósága fontosabb, mint hogy jövőre változatlan feltételek mellett adja oda az állam a 13. havi nyugdíjat, ezekért aztán támogatják az IMF- és az EU-megállapodást.
A szocialisták azt javasolják, hogy a képviselők bére se emelkedjen jövőre, fagyjon be a mai szinten nominálisan is, ugyanúgy, ahogyan az állami alkalmazottak keresete. A képviselői költségtérítés számlához kötését, az elszámolható költségek felülvizsgálatát, és a pártfinanszírozás új alapokra helyezését javasolja az MSZP.
Varga Mihály délután felfüggesztette a költségvetési bizottságban a költségvetésről való tárgyalást. Az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy az ötpárti egyeztetésen bejelentett új javaslatok nincsenek írásba foglalva, azokról az Állami Számvevőszék nem mondott véleményt. Végül általános vitára bocsátotta a büdzsétervet a bizottság többsége.
A LIGA Szakszervezetek kész kompromisszumokra, cserébe azonban szeretnék megerősíteni a munkavállalói és érdekvédelmi jogokat. A cél számukra a foglalkoztatottság jelenlegi szintjének megőrzése. Javasolják az állam méretének csökkentését, például az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentése, a pártfinanszírozás tisztázása, a parlamenti képviselők adómentes juttatásainak megszüntetése.
Ha ezek teljesülnek, akkor hajlandóak engedményre a minimálbérnél és az átlagos bérajánlásnál úgy, hogy a verseny és közszférában azonos elvek érvényesüljenek.
A Szakszervezetek Együttműködési fóruma azonnali tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal és kezdeményezik az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság tevékenységének felújítását. Az érdekvédelmi szervezet szerint a kormány egyoldalúan felmondja a tavaly februárban kötött megállapodást azzal, hogy befagyasztaná a közszolgálati béreket és a 13. havi nyugdíjat.
Az érdekvédelmi szervezet azt elismeri, hogy új helyzet jött létre, emiatt kell tárgyalni a kormánnyal, de szerintük a közszolgálati intézményektől és az ott dolgozóktól már nincs mit elvonni.