Három pilléren nyugvó, az inaktívak felől a munkavállalók irányába történő 1000 milliárdos jövedelemátcsoportosítást takaró, 3 millió alkalmazott számára 20 százalékos azonnali nettó keresetemelkedést eredményező átfogó programot mutatott be négy fiatal közgazdász. Az Oriens által kidolgozott, a kifulladt magyar növekedési modellt érzékelve megalkotott, Kilábalás nevet viselő program még a legszerényebb becslések szerint is 100 ezer új munkahelyet eredményezne két éven belül. A – most 3-3,5 százalék közöttire becsült – hosszú távú, potenciális GDP-növekedési ütemet 1,2 százalékponttal dobja meg, eközben pedig a költségvetési hiányt is a GDP 0,7 százalékával mérsékli és 100 milliárdnyi eltitkolt jövedelem kifehérítését vonja maga után.
A program első pillére a nagyarányú, 700 milliárd forintos kiadáscsökkentés. Az egyértelműen látszik, több mérvadó elemzés is rávilágít, hogy Magyarország túl sokat költ, és a túl sok kiadás azt is jelenti, rossz ösztönzőket tartunk fent – indokolt Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezetője. A 700 milliárdos kiadáscsökkentést azonban nemcsak az motiválja, hogy teret teremtsünk a jelentős adócsökkentésre, hanem főként az, hogy a rossz ösztönzőrendszert megváltoztassuk és a munkavállalásra való hajlandóságot erősítsük – tette hozzá.
Jól illusztrálja ezt például az anyasági támogatásnál felvázolt lépés: a szerzők szerint indokolt lenne másfél évre lerövidíteni a gyerekvállalási támogatásokat, ám az így megtakarított összegeket el is kellene költeni az infrastruktúrára, óvodákra, bölcsődékre. Az ilyen fajta átalakítást az magyarázza, hogy így a nők nem esnek ki a munkaerőpiacról, foglalkoztathatóságuk nem kerül veszélybe és közben a gyerek elhelyezése is biztosított lesz.
A 700 milliárdos kiadáscsökkentés több pontból állna. A legnagyobb hatása az állami bérek két évre történő rögzítésének lenne, ami durván 300 milliárdos kiadáscsökkentést jelentene. Első látásra ebben nem lennének érdekeltek a közszférában dolgozók, ám csak első látásra: a program egyik másik, később ismertetendő eleme drasztikus nettó béremelkedést eredményezne a versenyszektorban és a közszektorban dolgozók számára egyaránt, ráadásul a munkáltatók terhei is nagymértékben csökkennének, így pedig a közszektorban dolgozók összességében jobban járnának úgy is, hogy két évre a közszféra bértömegét változatlanul hagynánk.
A társasági adó marad
Az Oriens nem bántaná a társasági adót, sőt, abba beleépítve fenntartaná a szolidaritási adó jelentette négy százalékos terhelést is, azaz az általános kulcs 20 százalékos lenne.
Az állami vállalatokat is túl sok forrással dotálja ma a költségvetés, mondta Vojnits Tamás, az Oriens partnere, itt durván 150 milliárdot le lehet és le is kell faragni.
Nem szent tehenek a nyugdíjasok
A nyugdíjasok a politika szemében a szent tehénként jelennek meg, de a nyugdíjasok közel 3 milliós rétege nagyon heterogén, sok százezren kapnak kevés járadóságot és sok százezren nagyon magasat. Összességében pedig a nyugdíjasokat nem lehet a szegények közé sorolni. (A szegények csoportjainak sorrendjében a nyugdíjasok nincsenek bent az első háromban.) A nyugdíjindexálásnál a mai svájci indexálást igenis el kell töröli és át kell térni az inflációkövető indexálásra a nyugdíjemelésnél - emelte ki a korábban elemzőként dolgozó szakember. (Különös színt ad ez a mai szakmai vélemény a Gyurcsány-kormány minden percben ismételt álláspontjához, amiről ma és tegnap is írtunk.)
Ennek indoka, hogy mindenki csak addig részesüljön a gazdasági növekedés áldásaiból, amíg dolgozik is - indokolt Vojnits. Ezért aztán a reálbéremelkedést annak felével követő mai indexálásnak nincs létjogosultsága. A nyugdíjaknál differenciálni is kell, és a rokkantnyugdíjnál abban a csoportban, ahol munkaképesek vannak, de nem hajladóak dolgozni, ott csökkenteni kell a járandóságot, így ösztönözve a munkavállalásra ezt a 400 ezres réteget. (A rokkantnyugdíjasok száma 800 ezer, egy részük már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt.)
A maihoz képest alapjaiban más gondolkodást tükröz a családi pótlék terén javasolt intézkedés. Egyrészt jövedelemhatárhoz kötnék, évi 3,6 millió forint felett egyáltalán nem járna. Másrészt a támogatás felét a munkához kötni, vagyis adókedvezményként biztosítani, másik felét pedig attól tennék függővé, hogy iskolába viszik-e a szülők a gyermeket.
Nem kell egykulcsos szja
A második pillér a kiadáscsökkentésnél is erőteljesebb adócsökkentés. Igaz, a munkavállalással kapcsolatos 1000 milliárdos adócsökkentéssel egyidőben 300 milliárdos nem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adónövelést hajtanának végre a közgazdászok: áfát és jövedéki adót emelnének. Az áfát 20-ról 23 százalékra, a jövedéki adót pedig a dohánytermékeknél, alkoholtermékeknél emelnék (az üzemanyagok magas ára miatt a benzin és a dízel jövedéki adóját nem emelnék).
Egy szó, mint száz, az 1000 milliárdos, munkavállalást ösztönző adócsökkentés elemei: háromkulcsos szja (9, 18 és 36 százalék havi 170 ezer forintig, 170-270 (2010-től 500) ezer forint között, illetve afelett), minimálisan befizetendő járulékok bevezetése (havi 10 ezer forint egészségügyi és 20 ezer forint nyugdíjjárulék megosztva munkavállaló és a cég között), az adójóváírás eltörlése. Ezek így átlagosan 20 százalékos nettó bérnövekedést eredményeznek: a munkavállaói réteg zöme, 2,5 millió ember havi 70 és 270 ezer forint közötti bruttó bért keres ma, erre a csoportra fókuszálnak a javaslattevők - húzta alá egyikük, Barabás Gyula, az OTP Bank ügyvezetője. A minimálbérnek nem csak az adómentességét, de magánt az intézményt is megszüntetnék, hasonlóan az egyes szakmákhoz előírt garantált bérminimumhoz.
A munkáltatóknak pedig azzal kedveskednének, hogy a ma 33,5 százalékos tb-járulékot levinnék 25 százalékra. Ez pedig azt eredményezi, hogy a cégek bérterhe megfeleződne, számolva a munkavállalói terhek csökkenésével is. Az 1000 milliárdos adócsökkentésből a munkáltatói járulékok csökkentése 700 milliárdot tesz ki.
Nem szabad elkölteni a plusz bevételt
A szerzők kiemelik, hogy a reméltnél nagyobb bevételeket - akár a gyorsabb foglalkoztatásbővülésből, akár a gyorsabb gazdasági növekedésből fakad - nem szabad elkölteni, abból további adócsökkentést kell végrehajtani.
A program 2010-ben már módosítaná az szja-kulcsokat: a 18 százalékos kulcsot már a második évben 500 ezer forintos jövedelemhatárig tolnák ki, ezzel párhuzamosan pedig a legmagasabb jövedelemszintenek járulékplafont is bevezetnének. Az indoklás szerint mivel az első évre javasolt intézkedések számottevő mértékben csökkentik a foglalkoztatás költségeit, a második évven nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a magasabb jövedelmi szinteken a tényleges jövedelmek bevallásának ösztönzésére. A járulékplafont 15 millió forintos jövedelmnél vezetnék be, így annak a költségvetési bevételekre gyakorolt hatása minimális, ugyanakkor fehérítési hatása jelentős.
Eva, EKHO: legális kiskapuk
A Kilábalás című program megszűntetné az szja-rendszeren belüli összes adókedvezményt, valamint több kisadót, így az evát és az EKHO-t. Utóbbiakat a szerzők legális kiskapuknak tartják a jelenlegi adórendszerben.
A program harmadik pillére pedig a munkakínálati tényezőkre összpontosít, a munkavállalási hajlandóságot akarja emelni. Itt a torz ösztönzési rendszer gyökeres megváltoztatására kell gondolni, a támogatások csak az arra valóban rászorulókhoz jussanak és hogy növekedjen a munkával és a munka nélkül szerezhető jövedelem közötti különbség - emelte ki Holtzer Péter, az Oriens partnere. A rokkantnyugdíjak csökkentéséről már volt szó, ahogyan a családi pótlék munkához kötéséről és jövedelemkorláthoz kötéséről. Emellett a hatástalan munkaerő-piaci programokon spóroli lehet és kell is.