Elképzelhető, hogy szabálysértési bírsággal ússza meg a paprikabotrányt az érintett cégek egy része: a határérték feletti toxintartalmú importpaprika bekeverése ugyanis önmagában nem bűncselekmény, csak akkor, ha a forgalomba kerülő késztermékben is határérték feletti mérgezőanyag-tartalom. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hány ilyen eset fordulhatott elő. Az ÁNTSZ vizsgálataiból csak annyi derül ki, hogy 48 esetben találtak valamennyi mérget a különböző őrleményekben.
Mikor bűn a keverés?
Ez utóbbi körülmény döntő fontosságú: ha polcokra kerülő végtermékben van ugyan mérgezett paprika, de a toxinszint nem éri el a határértéket, nem beszélhetünk bűncselekményről, márpedig az esetek döntő része alighanem ilyen volt. Egri Gábor, Nemzeti Nyomozó Irodánál az ügyet vizsgáló rendőrtiszt szerint ilyenkor csak az ÁNTSZ léphet fel, szabálysértés miatt.
Más kérdés, hogy a mérgezőanyag-tartalomtól függetlenül felmerülhet egy másik bűncselekmény, a fogyasztók megtévesztésének gyanúja. Ezt az követi el, aki "az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad", jelen esetben például magyarnak tünteti fel a részben import termékből készülő árut. Ez esetben is szükségesek azonban finomítások: a keverés akkor bűn, ha terméket kifejezetten magyarnak mondják, azaz például a termőhely szerepel a paprika nevében. A rendőrség a Szegedi Paprika Rt. három vezetőjét gyanúsítja eddig fogyasztók megtévesztésével.
Mennyi az annyi?
A rendőrség adatai szerint tavaly 186 tonna mérgező paprika érkezett Magyarországra, ennek a nyomozás eddigi megállapításai szerint mintegy fele kerülhetett forgalomba, a többit a botrány kirobbanásakor vagy még azt megelőzően visszaküldték vagy megsemmisítették. Az ÁNTSZ pozitív, azaz mérgezőnek minősített listáján öt gyártó összesen 48 fűszere szerepel. Ezen túlmenően azonban egyelőre nem lehet biztosat tudni.
| ||||||||||||||||
Az ÁNTSZ-nél nem tudják, hogy a bevizsgált pozitív mintákhoz mekkora tétel tartozik, azaz összesen mekkora mennyiségű olyan készítmény jelent meg a piacon, amelyben volt mérgező paprika. Ritoók Emese szóvivő szerint ez azzal magyarázható, hogy a gyártóktól nem minden esetben kapták meg az úgynevezett gyártási lapokat, melyekből egyértelműen kiderülne: az adott gyártási számon mekkora mennyiség készült, és mi lett annak sorsa. A szóvivő azt mondta, ennek megállapítására az ÁNTSZ-nek nincs lehetősége, az a rendőrség feladata.
Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az ÁNTSZ azt sem tudja megmondani - hiszen a forgalmazást ettől függetlenül tiltották be -, hogy a bevizsgált, és pozitívnak bizonyult tételek közül hány esetben fordult elő az, hogy határérték alatt, illetve határérték felett volt a végtermék: azaz egyelőre nem tudni, hogy a pozitív listán szereplő 48 készítmény közül hány volt "jogilag is mérgező" - ez további szakértői vizsgálatokat tehet szükségessé a nyomozás során.
Jöhet még mérgező paprika
A paprikabotrány nyomán az ÁNTSZ és a VPOP megállapodást kötött arról, hogy a vámosok jelzik, amennyiben import fűszerpaprika érkezne az országba. A vámosok heti rendszerességgel küldik a jelentéseket, mint a VPOP sajtóosztályán elmondták, eddig mintegy 200 tonna érkezéséről. Csakhogy a vámosok kizárólag az unión kívülről érkező szállítmányokkal kerülnek kapcsolatba: az olyan tételek (ilyen volt egyébként a botrányban érintett mérgező szállítmányok egy része is), melyek nem Magyarországon lépnek először az unió területére, az EU-n belül már ellenőrzés nélkül szállíthatók.
Nem változtak egyelőre azon előírások sem, melyek szerint alapvetően a forgalmazó felelőssége a termékeket bevizsgáltatni. Ez történhett akár magyar hatóságok laboratóriumaiban, de külföldön, akár magánlaboratóriumokban is. Az uniós csatlakozással a kötelező előzetes import engedélyezést és vizsgálatokat előíró jogszabályt hatályon kívül kellett helyeznünk, mivel az EU jogszabályaival ellentétes volt, a termékek, személyek és szolgáltatások szabad áramlását akadályozta volna - mondta lapunknak Ritoók Emese.
Egri Gábor szerint a jelenlegi szabályozás több kérdést is felvett. A rendőrtiszt úgy véli, indokolt lenne egyebek között kötelezően előírni a vizsgálatok végző laborok számára, hogy amennyiben határérték feletti mérgezőanyag-tartalommal találkoznak, azt jelentsék a hatóságoknak. Emellett felmerülhet a Büntető törvénykönyv módosításának szükségessége is: erre annak érdekében lehet szükség, hogy a szabályozás egyértelmű legyen a tekintetben, hogy a határérték feletti mérgezőanyag-tartalmú paprika bekeverése minden esetben bűncselekménynek minősül-e.