Az ellenzék egyetlen adatot sem mondott, ami igazolná, hogy Magyarországon nemzethalál és gazdasági krízissel kellene szembenézni - értékelte a vita vége felé Kóka János az addigi felszólalásokat, míg a Fidesz képviselői azt vetetették a miniszter szemére, hogy az által hivatkozott és bemutatott számok nem igazolják az elmondottakat, hanem éppen arról tanúskodnak, hogy a kormány mást csinál, mint amit mond.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
A Fidesz szerint a kormány az ígért 400 ezer új munkahely helyett 300 ezer munkanélkülit tud felmutatni. A Fidesz a munkanélküliség alakulására tette a hangsúlyt, de nem beszélt a foglalkoztatottság és a munkahelyek számának alakulásáról. Kóka János ezzel szemben az utóbbiakat emelte ki, hangsúlyozva: tény, hogy a munkanélküliség emelkedett, de ez annak köszönhető, hogy többen jelentkeztek segélyért. A miniszter szerint tavaly 168 ezer munkahely szűnt meg, de több mint 200 ezer keletkezett, nőtt a foglalkoztatottság és a betöltetlen állások száma.
|
Bérek
A Fidesz szerint nőttek az adóterhek és csökkent a bérek értéke - utóbbit a több felszólaló által is felemlegetett különböző áremelésekkel magyarázták . A Varga Mihály által kiosztott diagrammok tanúsága szerint tavaly egy százalékkal csökkentek a reálbérek, míg 2002-ben még 13,6 százalékkal nőttek, ez utóbbi adatból a Fidesz 11,4 százalékot saját eredményének tekint. Az ellenzék ugyanakkor azt emelte ki: míg az előző ciklusban 116 százalékkal nőtt a minimálbért, addig a mostani kormány alatt a jövőre tervezett adóváltozásokat is figyelembe véve csak 21 százalékkal. Kóka János szerint viszont a jelenlegi kormány minden évében lényegesen nagyobb ütemben emelkedtek a reálbérek, mint az Orbán kormány éveiben.
A miniszter szerint a béreknél is nagyobb ütemben nőtt a nyugdíjak vásárlóereje, 2002 óta három év alatt 23 százalékos az emelkedés, ami több mint a duplája a 1998-2001 közötti időszakban elér eredménynek. Harrach Péter ugyanakkor azt mondta: éppen a mostani GKM-ben készült az a kimutatás, mely a nyugdíjak reálértékéről az alábbi számvetést adja: a nyugdíjak reálértéke az Antall kormány alatt 8,2 százalékkal, a Horn-kormány alatt 11,2 százalékkal csökken. Ezzel szemben az Orbán-kormány idején 22,2 százalékos volt az emelkedés, míg a mostani ciklusban 2006-ra 18,4 százalékos lesz a növekedés, azaz nemhogy a duplája az előző ciklusban elértnek, hanem alacsonyabb annál.
|
Infláció
A csökkenést illetően nincs vita. Míg azonban a gazdasági miniszter azt emeli ki, hogy két évtized után 4 százalék alatti a mutató, a Fidesz azzal szembesít, hogy az előző ciklusban 9, a mostaniban 1,9 százalék volt a csökkenés. az ellenzék szerint ugyanakkor a fogyasztói árak a nyolc egykori szocialista, az unióhoz csatlakozott ország közül csak Szlovákiában emelkedtek magasabb ütemben, mint nálunk.
|
Versenyképesség
"Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb állama" - idézte Gyurcsány Ferenc egy novemberi nyilatkozatát Varga Mihály, aki szerint megmagyarázhatatlan, hogyan fordulhatott át a korábbi értékelés a mostani, "kirobbanóan sikeres Magyarország" hirdetésben megjelentetett formulává. A Fidesz arra hivatkozik, hogy Magyarország 2002 óta tíz helyet zuhant vissza a World Economy Forum versenyképességi listáján, és ezzel a térségben a legtöbbet rontott pozícióján. Kóka ezzel szemben az a svájci IMD intézet hasonló listájára hivatkozott, melyen Magyarország egy év alatt öt helyett lépett előre. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy a Magyarország a legvonzóbb befektetési célpont a térségben, ezt támasztja alá, hogy az egy főre jutó működő tőke beáramlás tavaly itt volt a legmagasabb.
|
A gazdasági növekedést a Fidesz a régiós országokéval, Kóka János az uniós átlaggal hasonlítja össze: előbbi megközelítésben az derül ki, hogy Magyarország 2001-2002 óta alulmúlja a régió teljesítményét, utóbbiból az, hogy lényegesen az uniós átlag fölött teljesít.
|
