Toronymagasan az MDF teljesített a legjobban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által még februárban meghirdetett gazdasági programjavaslat-csomagban foglaltak alapján. A kisebbik ellenzéki párt mintha a VOSZ-nak írta volna programját, 628 pontot szerezett a vállalkozók pontozását alapul vevő értékelésünkben. Az MSZP 428 ponttal a második, a Fidesz 275, míg az SZDSZ csak 235 pontot szerzett. Az ítéletet nehezítette és a kép egészét árnyalja, hogy a sokszor nem túl konkrét kérdésekre még többször érkeztek - ráadásul hetek alatt - még kevésbé konkrét válaszok.
A gazdasági szereplők igyekeznek felmérni, melyik párt, illetve lehetséges koalíció szolgálná a legnagyobb mértékben piaci érvényesülésüket, a kutatásba a VOSZ is beszállt: a szövetség még februárban közzétette nyolc témakört felölelő javaslatcsomagját, és az abban foglaltak vállalása alapján értékelni ígérte a jelenlegi parlamenti pártokat.
A pártok között látványos az egyetértés a közigazgatási reform, a kisebb, olcsóbb és szolgáltató állam megteremtését illetően. Szinte teljes a konszenzus az eva értékhatárának emelésében, és a vállalkozások támogatásának módjában is: az MSZP, a Fidesz és az MDF válaszai leginkább abban tértek el, vállalnak-e, és ha igen, milyen konkrétumot a kérdésben. Az SZDSZ viszont ezekben az ügyekben az egykulcsos, 20 százalékos adót tartja az üdvözítő, és a többi vállalkozói kérés zömét kioltó megoldásnak. A pártok részletes válaszait (a kérdésekkel és az értékelési szempontokkal együtt) azok nevére kattintva, .doc formátumban érheti el:MSZP, Fidesz, SZDSZ, MDF.
Az elsődleges kérdés vállalkozói oldalon természetesen a munkáltatói terhek csökkentésére vonatkozott, a VOSZ minden százalékpontos csökkentést öt ponttal jutalmazott. A versenyt a már idén július 1-ére ígért, mindenkit felülmúló mértékű 10 százalékos tb-csökkentési ígéretével a Fidesz nyerte. A szocialisták az egészségügyi hozzájárulás idei, már törvénybe foglalt megszüntetésén túl 2007-ben 3, 2009-ben további 2 százalékpontos csökkentést vállalnának. Az SZDSZ itt nem ígér konkrétumot, az MDF viszont évente két, azaz összesen nyolc százalékpontos csökkenést vállalna.
A munkabérek ügyében további négy alkérdést tett fel a VOSZ, ezek egyike arra vonatkozott, vállalja-e a párt, hogy "a nemzetgazdasági átlagkereset reálértékének növekedési üteme ne haladja meg GDP növekedésének ütemét". Az elmúlt hat évben jellemzően bőven a reálbér-emelkedés bőven felette volt ugyan a gazdasági növekedésnek, most a válasz elől kilavírozó Fidesz kivételével a pártok mégis határozottan vállalták az önmérsékletet és a pontokat.
Kiszámíthatóság - ez az amit 15 pontért - mindenki megígér. Ugyanennyiért vállalja mindenki közbeszerzési szabályok kis- és középvállalkozásokat segítő, illetve a pályáztatási rendszerek az egyszerűsítést célzó felülvizsgálatát.
A jelenleg a GDP 0,9 százalékára rúgó k+f kiadások minden egyes tizedszázalékkal való növelését öt ponttal honorálja a VOSZ. Itt az MSZP tromfol, az 1,7 százalékos, 2010-re elérni kívánt szinttel, a Fidesz és az MDF egyaránt 1,5 százalékot vállal. Az SZDSZ elveszíti első pontjait: a kutatás-fejlesztés ügyében a párt azt vallja, "a kormány nem kutat, csak a vállalatok, az állam nem helyettesítheti a vállalati erőfeszítéseket". Ugyanakkor a körbetartozások megoldójának is a piacot tekintik az állam helyett, így szemben a többiekkel, nem vállalják 15 pontért a kérdés jogszabályi eszközökkel való rendezését.
A sokat emlegetett államháztartási hiány helyett a VOSZ egyetlen pontként egy átfogóbb célt jelölt meg a témakörben: az államháztartás GDP arányos mért kiadásának minden egy százalékpontos csökkentése ér tíz pontot. Az MDF most kezdi a kaszálást: a jelenleg 49 százalékos mutatót 2010-re 35 százalékra ígérné leszállítani, így 140 pontot zsebelnek be. A Fidesz egyáltalán nem vállal konkrétumot a kérdésben, így pont nélkül marad, a szocialisták grafikonja a 2010-re jelzett 41,2 százalékkal 78 pontot ér. Az SZDSZ szerint a ciklus végére a mutatónak 43-45 százalékra kell csökkennie, a szerénységet a kedvezőbb értékért járó ötven ponttal jutalmaztuk.
A címszó alatt ugyancsak egyetlen pont szerepel, a magyarországi cégek külpiacra jutási támogatása: "a kereskedelem-fejlesztési büdzsé (nem az apparátusra, hanem a vállalkozások akcióira fordított összeg) emelése: plusz százmillió forintonként=1 pont". Az MSZP és az MDF egyaránt 3 milliárd forintot ígér, így 30-30 ponttal kerülnek előrébb. A Fidesz és az SZDSZ azonban nem ír konkrét összeget.
"Vállalja-e a helyi önkormányzatok számának drasztikus csökkentését?" - kérdezi a VOSZ, de ez az egyetlen kérdés, amire senkitől nem kapnak igenlő választ. A kérdés második felét, a kistérségek és regionális struktúrák kialakítását célzó javaslatot már az MDF kivételével mindhárom párt megfontolandónak illetve támogatandónak tartja a maga módján, de pusztán ezért senkinek nem adtuk oda a 15 pontot. A közigazgatás átalakításában a VOSZ - mely egyébként összesen 60 pontot tartott kioszthatónak a témakörben - a Sárközy Tamás nevével fémjelzett csomagot tartja irányadónak.
Ezt csak az MDF tudta elfogadni 15 pontért, ahogy ugyanennyiért a központi államapparátus létszámának jelentős leépítésének már a 2007-es költségvetésben való érvényesítését is. A fórum így összesen 45 ponttal zárta a témakört a többiek 15-ével szemben, ez utóbbi azért járt mindenkinek, mert a szolgáltató állam megteremtését mindenki megígérte.
Három javaslat háromszor 15 pontért és a legnagyobb konszenzus a témakörben. Csak a Fidesz nem mond egyértelmű igent arra a javaslatra, hogy a szakképzés kerüljön át a munkaügyi tárcához. "A szakmunkásképzés presztízsének helyreállítása, a munkaadói szervezetek bevonása az oktatási rendszer gazdaság igényei szerinti átalakításába" mindenki szerint vállalandó, és mind a négy a párt segítené "a gazdasági érdekképviseletek és a kamarák együttműködését a nagy forrásigényű szakmunkásképzés és átképzés forrásainak megszerzésében és felosztásában". A mérleg: Fidesz 30 pont, MSZP, SZDSZ, MDF 45 pont.
Bár a VOSZ csomagban csak hetedik pontként szerepel, a kis - és középvállalatok támogatásának fontosságát az ismét sok alpontba rendezett javaslatok száma mutatja. Az első az eva kiterjesztése, a jelenleg 25 millió forintos értékhatár minden öt millió forinttal való emelése öt pontot ér. Itt az MSZP (50 milliós határ) és az MDF (40 millió) szerez pontot. A Fidesz az uniós bírálatokra hivatkozik és nem ír konkrétumot, az SZDSZ viszont kereken elutasít: "a költségvetés nem lehet a nem adózásból rendbe hozni. Egységesen 20%-os adórendszerre építő adóreformot hajtunk végre" - írják válaszukban.
Egyetlen javaslatnál fenyegette meg pontlevonással a pártokat a VOSZ. A szövetség szerint "a KKV-knak azon jövedelmek után, amelyet nem vonnak ki a cégből, ne kelljen adót fizetniük" - a pontozás értékhatár alapján történik, de ha egy párt "semmilyen módon nem vállalja ezt, úgy 25 pontot vonunk le", intenek. Az SZDSZ bevállalta a mínuszt: a fent idézett választ tartják érvényesnek erre a pontra is. A két nagy párt konkrétumot nem írt, így pontot nem kapott, de a válasszal a levonást már elkerülte, míg az MDF az 50 milliós határ ígéretével 50 pontot kapott. Ezzel el is döntötte a vállalkozásbarát versenyt, ráadásul a téma további kérdéseinél is hozta - bár igen tömör válaszokkal - a maximumot, így összesen 120 pontot nyert, az MSZP 70-et, a Fidesz 45-öt, míg az SZDSZ a levonással csak 35-öt.
Ebben az alpontban két kérdést tett fel a VOSZ: "vállalja-e a Ptk. és a Btk. felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a fizetési fegyelem és a vállalkozások biztonsága erősödjön?". A lépésre két éven belül kell sort keríteni ahhoz, hogy pontot érjen, ez esetben öt pont jár, egy éven belül vállalt felülvizsgálat 15 pontot hoz. Az MDF és az MSZP megkapta 15-15 a pontot, a Fidesz és az SZDSZ viszont - mivel nem vállaltak időbeli határt - nem.
Egyedül az MDF szerzett pontot a téma másik kérdésének megválaszolásával: "a vállalkozókat bírságoló hatóságok munkatársainak közvetlen és közvetett érdekeltségét" megszüntetését a párt nemhogy vállalja 15 pontért, de további 35 pontért még 2006. szeptember 1-ig vállalná a szükséges szabálymódosításokat. Az MSZP szerint "Nincs közvetett érdekeltség, és nem is tervezünk ilyet", a Fidesz úgy látja "a hatóságok túlkapásai valóságos problémák, s emiatt az új parlamentnek feltétlenül foglalkoznia kell a kérdéssel", míg az SZDSZ lakonikus nemmel intézte el a kérdést.