Az államháztartás ez év októberében - önkormányzatok nélkül - 11,6 milliárd forint hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium csütörtökön. A szaktárca 13,5 milliárd forint hiányt várt októberre. Az év elejétől október végéig az államháztartás hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - 742,6 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. A Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzésében 744,5 milliárd forinttal számolt. Az év egészére a szaktárca pénzforgalmi hiányprognózisa 928,9 milliárd forint, ami a GDP 3,4 százalékával egyenlő. A központi költségvetés 3,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,6 milliárd forintos hiánnyal zártak.
A központi költségvetés első 10 havi összesített egyenlege 2008-ban 828 milliárd forint hiányt mutat. A társadalombiztosítási alapoknál 10,9 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapoknál 74,5 milliárd aktívum halmozódott fel. Szeptemberben az államháztartás deficitje 58,4 milliárd forint volt, az első kilenc hónap összesített hiánya 731 milliárd forintot tett ki, ez a GDP 2,7 százalékával egyenlő. Tavaly októberben az államháztartásban 49,8 milliárd forint hiány keletkezett, az első 10 hónap összesített deficitje 1.196,9 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százaléka. (MTI)
Októberben 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben szeptemberhez képest, jelentették az EU statisztikai hivatalában. Az elemzők csak 0,4 százalékos visszaesésre számítottak. A pénzügyi válság első, ijesztő hónapjában, októberben a kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is. A visszaesés jóval a válság legújabb hullámverései előtt kezdődött, és az előző hónapokban mértek az októberinél nagyobb csökkenést is éves egybevetésben. Utoljára májusban volt nagyobb a forgalom az egy évvel azelőttinél, de csak 0,3 százalékkal.
A lakosság októberben sem szenvedett hitelhiányban. A háztartások hitelállományának növekedése lassult az euróövezetben, éves összehasonlításban 3,3 százalékra a szeptemberi 3,8 százalékról, az Európai Központi Bank korábban megjelent adatai szerint. A hitelnövekedés azonban elemzők szerint nem azért lassult, mintha a bankok hirtelen sokkal szűkmarkúbbá váltak volna az ügyfelek iránt, hanem a válsághírektől, az ítéletnapi jóslatoktól, a fenyegető reálbércsökkenéstől és munkanélküliségtől megrettent ügyfelek lettek óvatosabbak, mind a hitelfelvételben, mind a bolti költekezésben. (MTI)
Szerda reggel a nyugat-európai részvénypiacok tovább estek, maguk mögött hagyva a keddi, átmenetinek bizonyult javulást. Nyomja a hangulatot, hogy a rövidesen megjelenő szolgáltatói beszerzőmenedzser-mutatók várhatóan minden korábbinál rosszabbak lesznek. Az olajtársaságok tovább olcsóbbodnak, annak ellenére, hogy a kőolaj csekély kiigazításban drágul. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos veszteséggel kezdett, az első óra vége felé szintén 1 százalékos veszteséggel 817,09 pontnál tartott, 45,77 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.
Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,16 százalékos nyereséggel kezdett, de egy óra múlva 1,43 százalékos veszteségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,71 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 2,32 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 0,28 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 2,25 százalékos veszteségnél járt.