Az államháztartás ez év októberében - önkormányzatok nélkül - 11,6 milliárd forint hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium csütörtökön. A szaktárca 13,5 milliárd forint hiányt várt októberre. Az év elejétől október végéig az államháztartás hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - 742,6 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. A Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzésében 744,5 milliárd forinttal számolt. Az év egészére a szaktárca pénzforgalmi hiányprognózisa 928,9 milliárd forint, ami a GDP 3,4 százalékával egyenlő. A központi költségvetés 3,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,6 milliárd forintos hiánnyal zártak.
A központi költségvetés első 10 havi összesített egyenlege 2008-ban 828 milliárd forint hiányt mutat. A társadalombiztosítási alapoknál 10,9 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapoknál 74,5 milliárd aktívum halmozódott fel. Szeptemberben az államháztartás deficitje 58,4 milliárd forint volt, az első kilenc hónap összesített hiánya 731 milliárd forintot tett ki, ez a GDP 2,7 százalékával egyenlő. Tavaly októberben az államháztartásban 49,8 milliárd forint hiány keletkezett, az első 10 hónap összesített deficitje 1.196,9 milliárd forint volt, a GDP 4,7 százaléka. (MTI)
Kedden a Világbank sürgette Bulgáriát: készítsen gazdasági szükségtervet, gondolván arra, hogy az úgynevezett felzárkózó gazdaságok a globális pénzügyi válság miatt komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Bulgária érzékelte ezt, derül ki a jelentésekből, melyek szerint a jövő évi gazdasági bővülésre vonatkozó 6,5 százalékos régebbi prognózisát hétfőn 4,7 százalékosra vette vissza.
A Világbank bulgáriai képviselője szerint nincsenek megfelelő intézkedési tervek: a munkanélküliség növekedése esetére például nincs a hazai kereslet stimulálását célzó intézkedés. A kiadások csökkentése helyett a kormányzat nagy beruházásokat tervez a nagy tartalékokból, mert aggódik a külföldi befektetések elapadásától. Az országnak jelentős fizetési mérleghiánya van, emiatt, valamint jelentősebb küladósságának apasztása miatt erősen függ a hitelfelvételektől, e tekintetben olyan sérülékeny, mint a kis balti államok.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága felkéri a kormányt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani, mondta el Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után. A főigazgatót a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot, és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról hallgatták meg.
A bizottság alelnöke elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar gazdaság, a forint, és a tőzsdei részvények árfolyamának alakulását, és amennyiben szükséges, akár soron kívül is meghallgatják az NBH főigazgatóját arról, hogy miképpen próbálja a szolgálat kivédeni a külföldről érkező beavatkozásokat. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ugrásszerűen megnőnek, így több pénzügyi forrást kell biztosítani számukra. A bizottság alelnöke szerint a jövő évi, többször átdolgozott költségvetésben az NBH számára címzett összeg elégséges a szolgálat megnövekedett feladatainak ellátására, a pontos összeget azonban nem tudta megnevezni. (FH)