A svéd parlament szerdán 200 milliárd dollár (1,5 billió svéd korona) értékű csomagot fogadott el a pénzügyi szektor megmentésére. A pénzösszeg módot ad a kormánynak arra, hogy hitelgaranciát biztosítson a bankoknak és a jelzáloghiteleket nyújtó pénzintézeteknek, bővítse ezzel azok likviditását a globális pénzügyi zavarok idején. Egyidejűleg kétmilliárd dollár értékű stabilitási alapot is létrehoznak az esetleg fizetési zavarba került bankok kisegítésére.
Mats Odell, a pénzügyi piac minisztere arról tájékoztatta a parlamenti képviselőket, hogy a svéd bankok viszonylag jó helyzetben vannak, de "senki sem lehet biztos abban a mostani zavarok közepette, hogy a válság nem mélyül el." A hitelgarancia a középtávú hitelekre szól és április 30-ig lesz érvényben, de a jövő év végéig meghosszabbítható. A garanciát igénybe vevő bankoknak díjat kell fizetniük, továbbá felső vezetőik jövedelmének korlátozását is vállalniuk kell.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)