Az amerikai gazdaság minden eddigi várakozásnál rosszabb helyzetbe kerülhet és nem kizárt, hogy a munkanélküliségi ráta hamarosan kétszámjegyű lesz - figyelmeztetett a januárban hivatalban lépő elnök, Barack Obama vezető tanácsadója. Legutóbb 1983 júniusában mértek kétszámjegyű munkanélküliségi rátát az USA-ban.
A gazdasági folyamatok romlása miatt a munkanélküliségi ráta jövő év végére a 10 százalékos szintet is elérheti az USA-ban, a háztartásoknak azonban nem ez lehet az egyedüli problémájuk. Az előrejelzések szerint a GDP 1000 milliárddal zuhanhat, ami egy négytagú család számára 12000 dolláros veszteséget jelent - írta Lawrence Summers, Obama tanácsadó bizottságának elnöke.
Summers a kockázatok mellett hangsúlyozta, hogy a januárban hivatalba lépő kabinet keményen dolgozik azon a korábban beharangozott gazdaságélénkítő programon, amelynek keretében előreláthatólag dollár milliárdokat költenek majd az infrastruktúra és a környezet-technológia fejlesztésére.
Az említett intézkedések azonban előreláthatólag csak a hosszú távú gazdasági folyamatokra lehetnek hatással, ami miatt már számos kritika érte a leendő elnök szakértői gárdáját. A kritikusok szerint a programnak inkább a rövid távra kellene fókuszálnia, ideértve a fogyasztói kiadások ösztönzését. (Portfolio.hu)
Egész nap mínusz 4-5 százalékon voltak az OTP részvényei, zárás előtt azonban hirtelen elkezdtek esni a bank papírjai. Végül az OTP 2800 forinton, 10,5 százalékos mínuszban zárt. Zárásra fel is függesztették a részvények kereskedését.
A BÉT egész nap mínuszban mozgott, végül mínusz 5,5 százalékon zárt 11 981,5 ponton. A Mol mínusz 6 százalékon zárt 9350 forinton.
Komoly csökkenéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, miután a nap nagyobbik felében stagnáltak. A New York-i árupiacon az olaj januári jegyzése 4,46 dollárral, azaz közel tíz százalékkal 47,98 dollárra nőtt.
A tőzsdemutatók egy százalékot meghaladó csökkenéssel kezdtek. Nem sokkal később azonban visszaerősödtek a szerdai záró érték közelébe, majd a kereskedés leállítása előtt mintegy másfél órával kezdtek el ismét hanyatlani.
Két hatás befolyásolta alapvetően a tőzsdemutatókat. Gyengítette azokat a járműgyártók árfolyamesése, mert bizonytalan, hogy a szenátus rábólint-e az ágazatnak nyújtandó 14 milliárd dolláros állami támogatásra.
Erősítette a tőzsdemutatókat, hogy a kőolaj árának az emelkedésére drágultak az olajipari részvények. Rontott viszont az általános hangulaton az a csütörtöki adat, amely szerint a múlt héten 573 ezer volt a munkanélküli segélyt először kérők száma az Egyesült Államokban. 26 év óta nem regisztráltak ilyen magas számot.
Az euró 1,3332 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,3019 dollárról. A dollár 196,49 forinton volt a szerdai 201,99 forintot követően (-2,72 százalék). Az euró 262,28 forintot ért az egy nappal korábbi 263,72 forint után (-0,55 százalék). (MTI)
Négy dollárt meghaladó mértékben, több mint tíz százalékkal nőtt a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 4,99 dollár emelkedéssel 47,39 dolláron fejezte be a napot.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 4,46 dollárral 47,98 dollárra nőtt.
A szakérők azt mondták, hogy a piacra elsősorban a Nemzetközi Energiaügynökségnek (IEA) az a várakozása hatott, hogy jövőre ismét élénkül a globális olajkereslet.
< p> Árnövelő tényező volt a szaúdi olajügyi miniszternek az a bejelentése is, miszerint az OPEC vezető exportálója a múlt hónapban napi 8,49 millió hordó kőolajat termelt. Ez kevesebb volt a szakértői várakozásoknál, és megfelelt Szaúd-Arábia termelési kvótájának.Erősítette még az árat a dollár gyengülése, továbbá az a várakozás, hogy december 17-i ülésén az OPEC jelentősen csökkenti a termelési kvótáját, illetve, hogy a termelés visszafogásához csatlakozik a szervezeten kívüli Oroszország is. (MTI)