Huszonhat milliárd eurós élénkítő csomagot jelentett be csütörtökön Nicolas Sarkozy francia elnök országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. A válság által erősen sújtott autó- és építőipart a csomag csaknem 3 milliárd euróval támogatja, az infrastruktúra fejlesztését felgyorsítják, a kisvállalkozások támogatást kapnak új munkaerő alkalmazásáért, és a vállalatokat befektetésre bátorítják.
A csomag 10,5 milliárd eurót irányoz elő infrastruktúrafejlesztésre, a kutatások és a helyhatóságok támogatására. Ennek részeként a francia állam 4 milliárd eurót biztosít az állami energetikai vállalatoknak, a vasúttársaságnak és a postának befektetésre. Az élénkítő terv többek között előirányozza 11,5 milliárd eurónyi befektetési hitel és adókedvezmény kifizetésének felgyorsítását is; a pénzhez a korábban tervezett három év helyett egy esztendő alatt juthatnának hozzá a kedvezményezettek.
A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)