A reggeli 279 körüli nyitást követően délelőtt csak átmenetileg, a délután második felében azonban a jelek szerint tartósabban is a 280-as szint fölé emelkedtek a forint euróval szembeni jegyzései. A kurzus fél négy után egészen 281-ig emelkedett, majd négy körül 280,80-280,20 körül járt a kereskedés a bankközi piacon. Öt óra előtt nem sokkal már 281,80 közelében mozogtak a jegyzések.
A délután indult régiós devizagyengülés során a lengyel zloty euróval szembeni kurzusa 4,04-ről mostanra 4,10-ig ugrott. A pénteki zárószinthez képest mintegy 2,5 százalékos zloty-zuhanás a forint esésénél (másfél százalék) nagyobb. A török líra és a dél-afrikai rand is másfél százalék körüli leértékelődést produkált ma az euróval szemben.
A romló térségi piaci hangulat jellemzően a recessziós félelmekkel, illetve az infláció várhatóan intenzív süllyedése miatti lendületes jegybanki kamatcsökkentésekkel függ össze.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)