A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai részvénypiacok csütörtök reggel követik a Wall Streetet és az ázsiai piacokat, lefelé a lejtőn. A részvények - közülük is a bankrészvények - utóbbi napokban fölerősödött újraértékelése belátható ideig még folytatódik. Az S&P 500-ban lévő cégek értéke összesen 6,69 billió dollárral csökkent azóta, hogy a mutató tavaly október 9-én eddigi rekordjára, 1565,15 pontra emelkedett, állapították meg a Standard & Poor's elemzői. Szerdán 806,58 ponton zárt az S&P 500, 6,12 százalékos napi veszteséggel. Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 hatvan pont körüli veszteséggel nyithat, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 hetvenhét pont körüli visszalépéssel kezdhet.
A New York-i tőzsdemutatók határidős jegyzései közül a New York-i értéktőzsde fő mutatójáé, a Dow Jones ipari átlagé csütörtök reggelre 1,28 százalékkal 7924 pontra csökkent, a Nasdaq összetett mutatójáé 1,46 százalékkal 1076,50 pontra süllyedt, az S&P 500-asé 1,70 százalékkal 798,70 pontra fogyatkozott.
Csütörtökön, előre jelzett makrogazdasági adatok híján, viszonylag szilárdnak ígérkezik a forint, a térségi irányzatot követheti. Az év vége felé elképzelhető, hogy 260/euró alatt lesz az árfolyam, írta elemzők véleményét idézve csütörtök reggel a Dow Jones hírügynökség. A londoni bankközi piacon a forint csütörtök reggel, 271,00-50/eurón, 0,22 százalékkal jobb volt a kora hajnalinál, és 7,18 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint a tavalyi év végén. Ugyanakkor a forint 216,49-67/dollár volt, 0,18 százalékkal jobb a kora hajnalinál, 24,91 százalékkal gyengébb, mint tavaly év végén.
A szlovák korona csütörtök reggel, 30,385-425/eurón, 9,54 százalékkal erősebb (szerda reggel 9,65 százalékkal erősebb), a cseh korona, 25,72-75/eurón, 2,93 százalékkal erősebb (szerda reggel 2,88 százalékkal erősebb), a lengyel zlotyi, 3,8181-231/eurón, 6,04 százalékkal gyengébb (szerda reggel 6,46 százalékkal gyengébb) volt az euróval szemben, mint év végén.
Szerdán a török központi bank váratlanul leszállította az irányadó kamatot azzal az indoklással, hogy várakozásai szerint az infláció gyorsabban fog csökkenni, mint amire korábban számítottak. A bank egyszersmind a vártnál nagyobb mértékben szállította le az egynapos bankközi kamatot. A döntés értelmében az alapkamat 50 bázisponttal 16,75 százalékról 16,25 százalékra mérséklődött, az egynapos kamat 100 bázisponttal 19,75 százalékról 18,75 százalékra csökkent.
A török jegybank utoljára május és július között csökkentette a kamatot 1,5 százalékponttal, azóta a kamatszint változatlan volt. A döntés után a líra 4 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, és az elemzők további gyengülést várnak az alapkamat leszállítása következtében. A török líra több mint 30 százalékkal gyengült a dollárhoz képest az idén. (MTI)
Jelentősen csökkentek a vezető New York-i tőzsdemutatók zárás előtt három órával, elsősorban amiatt, hogy az Egyesült Államokban jelentősen visszaestek a fogyasztói árak, egyelőre nem látszik a kibontakozás a három nagy amerikai autógyár számára, és rekord mértékben csökkentek a lakóingatlan építések. Mindez rossz üzenet a befektetőknek az amerikai gazdaság kilátásait illetően.
Közép-európai idő szerint 19 órakor a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 54,27 pontos, 3,66 százalékos csökkenéssel 1429,00 ponton állt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 210,99 pontos, 2,50 százalékos gyengüléssel 8213,76 ponton állt ekkor.
Közép-európai idő szerint 19 óra körül az euró 1,2581 dollár volt. Az euró 271,62 forintot ért. (MTI)