A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
Hatalmas emelkedéssel zártak a főbb amerikai részvényindexek, a Dow 6,7, az S&P 500 6,9, a Nasdaq Composite pedig 6,5 százalékkal értékelődött fel. A volatilitás iszonyatos méreteket öltött, a Dow 800 pont körüli tartományban mozgott, jelezve a piacot uraló bizonytalanságot. A rali igencsak meglepő a gyenge kezdés után, és a rengeteg negatív hír közepette következett be.
Art Hogan, a Jeffries & Co. vezető elemzője a következőket nyilatkozta a Marketwatchnak a ma történtekről: “A piac tudja, hogy a munkanélküliség emelkedik, hisz már beárazta a recessziót. Azt is tudja, hogy ilyen környezetben kevesebb PC-t vesznek az emberek, így az Intel profit-warningja nem számított igazán meglepetésnek. A befektetők egyszerűen elkezdték vásárolni a rendkívül nyomott szinteken tartózkodó részvényeket".
(Portfolio)Oroszország 2 milliárd dollár hitelt nyújt Fehéroroszországnak. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország 15 évre adja a hitelt, amelynek a kamata 3 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatot (LIBOR).
Kudrin elmondta azt is, még nem született megállapodás arról, hogy Oroszország nyújt-e hitelt Izlandnak. (MTI)
Több mint másfél dollárral emelkedett a kőolaj ára csütörtökön. Az energiahordozó ára széles sávban mozgott, röviddel a kereskedés leállítása előtt még közel egy dolláros veszteségen volt, amikor a New York-i értéktőzsdén a DJIA indexe 300 pontot meghaladó mértékben esett. A DJIA mutatója azonban szinte pillanatok alatt a pozitív oldalra került és ezt követte az olajár is.
Nem végleges adatok szerint az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent decemberi lejárata 1,68 dollár emelkedéssel 56,20 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 1,94 dollárral 58,10 dollárra nőtt. (MTI)
Erősebb ingadozás után, végül lefelé irányuló mozgással fejezte be a napot csütörtökön a vezető nyugat-európai tőzsdék egy része, miközben több index megtartotta nyereségét. A pesszimizmus változatlanul uralta a piacokat, aminek az oka gyakorlatilag ugyanaz: a világgazdaság kilátásai rosszabbodnak, ez pedig megtépázza majd a legtöbb vállalat eredményét.
A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe a napot 850,22 ponton, előző napi zárása alatt 0,4 százalékkal, két hetes mélypontot elérve fejezte be. Veszteségét részben pénzügyi, részben nehézipari, elsősorban nyersanyagipari részvények árfolyamveszteségei okozták. (MTI)
A BUX egész nap nagyon hektikusan mozgott, járt mínuszban és pluszban is, végül 0,5 százalékos emelkedéssel zárt. Az OTP Bank a héten először zárt pluszban, a papírok ára 85 forintot emelkedett, 2615 forinton, 3,4 százalékos pluszban zárt. A Mol 3,5 százalékot emelkedett, 10 095 forinton zárt.
A forintot is megrángatták, az euróval 272 forinton és 268 forinton is kereskedtek. A nap végén az árfolyam 270 forint volt.
Másfél év után ismét 50 dollár alá esett az orosz Ural típusú olaj ára, melynek a magyar Mol olajvállalat is jelentős vásárlója. A referenciaként számon tartott olajkeverék ára alapján alakulnak Oroszország olajbevételei és ez utóbbiakra épül jelentős részben az orosz költségvetés is, amely jövőre 50 dollár feletti árral számolt. A jelentések szerint a költségvetés tarthatatlanná válhat és az államnak aranytartalékaihoz kell nyúlnia a büdzsé kiegyensúlyozása érdekében.
Az elemzők szerint az orosz olaj árának esése nyomást gyakorol az orosz részvénypiacra és a rubelre is, utóbbi esetében a spekulánsok biztosan "fogadhatnak" további gyengülésére. Emiatt viszont az orosz központi banknak további rubelt mentő költséges intervenciókat kell majd végrehajtania. Ezen intervenciók következtében a bank tartalékai augusztus óta már mintegy 120 milliárd dollárnyi értékkel apadhattak, egyedül a csütörtöki napon több mint 9 milliárd dollárral, miután a rubel árfolyama két és fél éves mélypontra esett a dollárral szemben.