A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
A pénzügyi válság, a megtakarítások tőzsdei értékének csökkenése és a megélhetési költségek gyors növekedése következtében az amerikai nyugdíjasoknak, de még a nyugdíjra készülőknek is felül kell vizsgálniuk terveiket.
A Massachusetts állam északkeleti részén fekvő Billerica városban élő 55 éves Marylin Peabody könyvelői állást keres, miután júniusban elbocsátották. "Nem engedhetem meg magamnak, hogy ne dolgozzam. 60 ezer dolláros nyugdíjalapom már 5000 dollárt vesztett a tőzsdén" - mondta.
A nyugdíjasok szövetségének (AARP) egyik felmérése szerint hozzá hasonlóan a 45 éven felüli alkalmazottak sorában tízből hét azt tervezi, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is fog dolgozni. Azok közül, akik 65 éves korukban nem kívánnak teljes nyugdíjassá válni, 64 százalék azért kíván tovább dolgozni, mert "szüksége van a pénzre" vagy "segíteni akar családtagjainak."
(MTI)
Noha Lengyelország 2009. évi költségvetési tervezetében 4,8 százalékos GDP-növekedést számolt a kormány, ezt, a lengyel jegybank monetáris politikáért felelős tanácsának tagja szerdai nyilatkozata szerint, 2,8 százalékosra kellene módosítani.
A lengyel közgazdászok is már jelezték, hogy ez a növekedési irányzat nem veszi figyelembe sem azt, hogy a világban pénzügyi válság megy végbe, és hogy a nyugat-európai gazdaságokban recessziós helyzet állt elő. Ezért ők ez idő szerint egy 3,9 százalékos növekedésre számítanak.
A lengyel GDP tavaly még 6,7 százalékkal nőtt, az idei évre ennek alapján a kormány 5,5 százalékos növekedést vár.
(MTI)>
Egyetértenek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bejelentett rendkívüli, átmeneti intézkedésekkel a megkérdezett munkaadói szervezetek.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy ők már a válság előtt azt javasolták, hogy a közszférában (közalkalmazottak és köztisztviselők) nominális szinten kell tartani a béreket.
Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgazdasági igazgatójak elmondta, hogy egyetértenek a bérek befagyasztásával, bővebben később, az egész csomag ismeretében kívánnak nyilatkozni.
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke kiemelte: egyetértenek minden olyan megoldással - így a kormány tervezett intézkedéseivel is - amely a jelenlegi körülmények között a gazdasági és a pénzügyi válság hatásainak kivédését, illetve a stabilitást, és a bizalom megerősítését szolgálja.
(MTI)
Japán sajtóértesülések szerint az amerikai General Motors (GM) járműipari óriás elnöke többek között azért utazik tárgyalni a japán Toyota vezetőségével, hogy támogatást kérjen, amivel kikerülhetne pénzügyi-üzleti válságából. A jelek szerint nem elég neki az amerikai kormányzatnak a járműipar támogatására ígért összesen 25 milliárd dolláros segélycsomagjából a rá jutó 10 milliárdos rész. Bejelentette, hogy finanszírozói vállalkozásának, a GMAC-nak a tevékenységét hét európai országban - például Csehországban, Szlovákiában - is abbahagyja november elejétől, a magyarországit egyelőre nem.
Japánban a GM főnöke állítólag eladásra kínál vállalatrészeket, illetve a két nagy járműipari vállalat között már meglévő műszaki együttműködés kiterjesztésének lehetőségeiről is tárgyalna.
(MTI)