A török kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 15 százalékról csökkenti a legalább egy évre lekötött bankbetétekre vonatkozó kamatadót, mert ösztönözni akarja a megtakarításokat a gazdaságot élénkítendő hitelezés fedezetéül, írta csütörtöki számában a Radikal című lap a hírforrás megnevezése nélkül. Törökországban átlagosan 45 nap a bankbetétek lekötési ideje, ez korlátozza a bankok hitelnyújtási lehetőségeit. A hitelezés megkönnyítése céljából a kormány azt is kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi kétszeresére, 100 ezer lírára (hozzávetőleg 13 millió forintra) a betétek állami garanciáját. A kormány gazdaságélénkítő terveinek célja javítani a lakosság hangulatát és visszaszerezni a pénzügyi rendszer iránti bizalmát, amit igencsak megtépázott a pénzügyi válság, elsősorban az óriásra duzzadt folyómérleghiány miatt. A deficit az idén elérheti az 50 milliárd dollárt.
A gazdaság élénkítéséhez Ankara már megszerezte a Nemzetközi Valutalap(IMF) és az EBRD támogatását is. Az IMF a héten hétfőn hagyott jóvá 19 milliárd dolláros készenléti keretet Törökországnak, miután az előző, 10 milliárd dolláros készenléti szerződés májusban lejárt. Törökország eredetileg ennél nagyobb keretet, legalább 30 milliárd dollárt remélt. (MTI)
Októberben 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben szeptemberhez képest, jelentették az EU statisztikai hivatalában. Az elemzők csak 0,4 százalékos visszaesésre számítottak. A pénzügyi válság első, ijesztő hónapjában, októberben a kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is. A visszaesés jóval a válság legújabb hullámverései előtt kezdődött, és az előző hónapokban mértek az októberinél nagyobb csökkenést is éves egybevetésben. Utoljára májusban volt nagyobb a forgalom az egy évvel azelőttinél, de csak 0,3 százalékkal.
A lakosság októberben sem szenvedett hitelhiányban. A háztartások hitelállományának növekedése lassult az euróövezetben, éves összehasonlításban 3,3 százalékra a szeptemberi 3,8 százalékról, az Európai Központi Bank korábban megjelent adatai szerint. A hitelnövekedés azonban elemzők szerint nem azért lassult, mintha a bankok hirtelen sokkal szűkmarkúbbá váltak volna az ügyfelek iránt, hanem a válsághírektől, az ítéletnapi jóslatoktól, a fenyegető reálbércsökkenéstől és munkanélküliségtől megrettent ügyfelek lettek óvatosabbak, mind a hitelfelvételben, mind a bolti költekezésben. (MTI)
Szerda reggel a nyugat-európai részvénypiacok tovább estek, maguk mögött hagyva a keddi, átmenetinek bizonyult javulást. Nyomja a hangulatot, hogy a rövidesen megjelenő szolgáltatói beszerzőmenedzser-mutatók várhatóan minden korábbinál rosszabbak lesznek. Az olajtársaságok tovább olcsóbbodnak, annak ellenére, hogy a kőolaj csekély kiigazításban drágul. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos veszteséggel kezdett, az első óra vége felé szintén 1 százalékos veszteséggel 817,09 pontnál tartott, 45,77 százalékkal elmaradva az év végi értékétől.
Szerdán a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,16 százalékos nyereséggel kezdett, de egy óra múlva 1,43 százalékos veszteségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,71 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 2,32 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 0,28 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 2,25 százalékos veszteségnél járt.