A török kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 15 százalékról csökkenti a legalább egy évre lekötött bankbetétekre vonatkozó kamatadót, mert ösztönözni akarja a megtakarításokat a gazdaságot élénkítendő hitelezés fedezetéül, írta csütörtöki számában a Radikal című lap a hírforrás megnevezése nélkül. Törökországban átlagosan 45 nap a bankbetétek lekötési ideje, ez korlátozza a bankok hitelnyújtási lehetőségeit. A hitelezés megkönnyítése céljából a kormány azt is kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi kétszeresére, 100 ezer lírára (hozzávetőleg 13 millió forintra) a betétek állami garanciáját. A kormány gazdaságélénkítő terveinek célja javítani a lakosság hangulatát és visszaszerezni a pénzügyi rendszer iránti bizalmát, amit igencsak megtépázott a pénzügyi válság, elsősorban az óriásra duzzadt folyómérleghiány miatt. A deficit az idén elérheti az 50 milliárd dollárt.
A gazdaság élénkítéséhez Ankara már megszerezte a Nemzetközi Valutalap(IMF) és az EBRD támogatását is. Az IMF a héten hétfőn hagyott jóvá 19 milliárd dolláros készenléti keretet Törökországnak, miután az előző, 10 milliárd dolláros készenléti szerződés májusban lejárt. Törökország eredetileg ennél nagyobb keretet, legalább 30 milliárd dollárt remélt. (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.