A török kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 15 százalékról csökkenti a legalább egy évre lekötött bankbetétekre vonatkozó kamatadót, mert ösztönözni akarja a megtakarításokat a gazdaságot élénkítendő hitelezés fedezetéül, írta csütörtöki számában a Radikal című lap a hírforrás megnevezése nélkül. Törökországban átlagosan 45 nap a bankbetétek lekötési ideje, ez korlátozza a bankok hitelnyújtási lehetőségeit. A hitelezés megkönnyítése céljából a kormány azt is kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi kétszeresére, 100 ezer lírára (hozzávetőleg 13 millió forintra) a betétek állami garanciáját. A kormány gazdaságélénkítő terveinek célja javítani a lakosság hangulatát és visszaszerezni a pénzügyi rendszer iránti bizalmát, amit igencsak megtépázott a pénzügyi válság, elsősorban az óriásra duzzadt folyómérleghiány miatt. A deficit az idén elérheti az 50 milliárd dollárt.
A gazdaság élénkítéséhez Ankara már megszerezte a Nemzetközi Valutalap(IMF) és az EBRD támogatását is. Az IMF a héten hétfőn hagyott jóvá 19 milliárd dolláros készenléti keretet Törökországnak, miután az előző, 10 milliárd dolláros készenléti szerződés májusban lejárt. Törökország eredetileg ennél nagyobb keretet, legalább 30 milliárd dollárt remélt. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)