Árnyalatnyival gyengébben kezdte a szerdai kereskedési napot a forint, az eurót 270,50/65 forinton jegyezték fél tízkor, szinte megegyező árfolyamon a kedd délutáni 270,30/50 forintos jegyzéssel. Kereskedők a régiós devizák enyhe árfolyamveszteségét várják a G20 tanácskozását követően megerősödött kockázatkerülő magatartás miatt a nemzetközi devizapiacokon. A lengyel zloty nyitás után 0,50 százalék, a cseh korona 0,30 százalék körüli árfolyam-veszteséget szenvedett el az európai piacokon. A forint a többi régiós devizánál mérsékeltebben fog reagálni a befektetői hangulat romlására - vélik kereskedők. A dollár erősödött, 214,00/15 forinton jegyezték szerdán reggel. (MTI)

Tegnap szenátusi meghallgatáson vett részt a három nagy amerikai autógyártó vezetője a 25 milliárd dolláros mentőcsomag érdekében. A General Motors 10-12 milliárd dollárnyi, a Ford 7-8 milliárd dollárnyi, a Chrysler pedig 7 milliárd dollárnyi állami hitelt célzott meg. A vezetők véleménye szerint az autóipar összeomlásának következményei "katasztrofálisak" lehetnek, ezért gyors intézkedésekre lenne szükség.

A Szenátusban a demokraták keresztül akarják vinni a 25 milliárd dolláros mentőcsomagot az autószektor számára, amit a pénzügyi szektor 700 milliárd dolláros mentőcsomagjából hasítanának ki. A tervek szerint az autógyártók hitel formájában juthatnak az összeghez. De miután a Bush kormányzat és egyes republikánus képviselők nem támogatják a javaslatot, kérdéses, hogy sikerül-e január előtt véghezvinni, mielőtt az új kormányzat átveszi a hatalmat. (Portfolio.hu)

Az egyik legnagyobb japán brókercég, a Nomura vezetője szerint a globális likviditási válságnak vége, de itt a következő probléma: hogyan lehet fordulatot előidézni a reálgazdaságban - írja a Reuters. (Portfolio.hu)

A nagyobb európai tőzsdeindexek a BUX-hoz hasonlóan elmaradnak tegnapi záróértéküktől. A német, brit, francia börzemutatók 1 százaléknál valamivel kisebb mínuszban. A lengyel és a cseh tőzsde Európában kivételként pluszt tud felmutatni.

Fél százalékos emelkedéssel kezdte a napot a BUX. A főbb részvények közül az MTelekom 1,1, a Mol 1, az OTP 0,2 százalékos pluszban nyitott, a Richter nem mozdult a tegnapi záróértékéhez képest. Aztán alig 10 perc alatt már mínuszba fordult a BUX, amelyet az OTP-papírok húznak le: a bankrészvények már 2 százaléknál is nagyobb veszteséget mutatnak.

A tokiói értéktőzsde fő mutatója szerdán tovább esett. Nem használt a legnagyobb japán értékforgalmazó, a Nomura Holdings Inc. vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a pénzügyi válság már véget ért, most már "csak" a világgazdasági válságot kellene leküzdeni. Szerdán rosszak voltak a bankrészvények, részint gyenge negyedéves beszámolók, részint tőkeemelési tervek bejelentése miatt. Nyomta a részvénypiacot a jen erősödése is. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 55,19 pontos, azaz 0,66 százalékos veszteséggel 8273,22 ponton zárt. (MTI)

Gyengült a forint kedden, követve a régiós devizák gyengülését, amelyet a lengyel zloty mozgása váltott ki. Az eurót 270,30/50 forinton jegyezték délután négy órakor a budapesti bankközi kereskedelemben, 0,70 százalékkal gyengébb forint árfolyamon a hétfő délutáni 268,35/65 forintnál. A lengyel zloty mintegy 2 százalékot gyengült a Citibank lengyelországi leányvállalatának esetleges eladásáról szárnyra kapott hírek hatására. A román lej 1 százalék körül, a cseh korona pedig több mint 1 százalékkal gyengült. A forint helyzetét rontotta még a Standard & Poors által hétfőn a szuverén magyar adósbesorolásra adott visszaminősítés is. A dollárt 213,65/74 forinton jegyezték kedd délután, szemben az előző délutáni 212,70/213,00 forint után.

Nicolas Sarkozy francia államfő januárra máris utókonferenciát szeretne összehívni a hétvégi G20 csúcs után, amelyen a világ országainak vezetői és szakértők vennének részt, megoldást keresve a globális pénzügyi válságra. A francia elnöki hivatal keddi bejelentése szerint a január 8-9-re tervezett konferenciát Sarkozy és Tony Blair volt brit kormányfő közösen rendezné Párizsban. Sarkozy a múlt hétvégi washingtoni G20 csúcson azt javasolta, hogy a G20 következő, jövő évi csúcsértekezletét Londonban tartsák. Sarkozy szerint ez logikus lenne, hiszen 2009-ben Nagy-Britannia tölti be a G20-ak soros elnöki tisztét. A G20 országok szombaton Washingtonban kiadott közleménye szerint a következő csúcsértekezletet április 30-ig rendezik meg, de akkor helyszínt még nem jelöltek meg. (MTI)

Kedden emelkedéssel nyitottak a vezető New York-i tőzsdemutatók, elsősorban annak köszönhetően, hogy a Hewlett-Packard a vártnál jobb negyedévi eredményekre tett szert, és felfelé módosította profit előrejelzését. Nyitáskor a tőzsde DJIA mutatója 65,23 ponttal, 0,79 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 14,57 ponttal, 0,98 százalékkal emelkedett. Két óra után a Dow Jones már 1,79, a Nasdaq 0,51, az S&P 1,33 százalékos pluszban tartózkodott.

Lengyelország akár jövő márciusban beléphet az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező ERM-II. átváltási rendszerbe, hogy lehetséges legyen a 2011-re tervezett eurótagság, bár ez utóbbi "ambiciózus" célkitűzés, áll a Moody's Investors Service kedden Londonban kiadott elemzésében. A lengyel gazdaságról összeállított éves jelentésében a nemzetközi hitelminősítő azt írta: egyéb tényezők mellett Lengyelország gazdaságának nagy mérete az egyik oka annak, hogy az ország teljesítménye az utóbbi tíz évben elmaradt a térségbeli átlagtól. Ugyanakkor a lengyel gazdaság kevésbé nyitott jellege azt is jelenti, hogy a külső tényezők kisebb mértékben hatnak. Ezt mutatja, hogy a GDP-arányos lengyel folyómérleg-hiány éves átlagban, a 2003-2007 közötti időszakban 3,0 százalék volt, miközben Magyarországé 6,8 százalék, Szlovákiáé 5,2 százalék, a balti köztársaságoké és Bulgáriáé pedig egyaránt 13 százalék.

Reggel még tartotta magát a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, de a nyitás után nem sokkal esni kezdett. A trend délután fordult meg, végül 0,9 százalékos mínuszban zárt a BUX. Az OTP részvényei 0,1 százalékkal, a Mol 3,4 százalékkal zárt alacsonyaban a hétfői záróértéknél.

Októberben rekord 2,8 százalékkal csökkentek a termelői árak az Egyesült Államokban, 1,8 százalékos csökkenésről szóló elemzői várakozások mellett. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt termelői maginfláció +0,4 százalék volt, az elemzők csak 0,1 százalékos emelkedést vártak. Szeptemberben az átfogó mutató 0,4 százalékkal csökkent, a termelői magindex ugyancsak 0,4 százalékkal nőtt. Míg októberben a termelői energiaárak 22 év óta a legnagyobb csökkenést mutatták, a nyersanyagok árai ugyancsak erőteljesen estek. (MTI)

A Világbank kedden csökkentette az orosz növekedési előrejelzését az idei és a jövő évre, ugyanakkor dicsérte Moszkvát a pénzügyi válságra adott gyors és átfogó válaszért. A Világbank most az idei évre 6 százalékos orosz növekedést vár, jövőre 3 százalékot. Korábbi előrejelzése 6,8 illetve 6,5 százalékról szólt. A Világbank szerint "míg Oroszországot rövid távú makrogazdasági alapjai több felzárkózó gazdaságnál felkészültebbé tették a válság kezelésére, alapvető szerkezeti gyengeségei és erős függése egyetlen nyersanyagcsoport (a szénhidrogének) árától, a hatást kifejezettebbé tették, mint az különben lett volna". Az orosz elnök gazdasági tanácsadója sem zárja ki, hogy Oroszország gazdasági növekedésének üteme jövőre 3 százalékra is lassulhat az idei, 7 százalék körüli ütemről. Arkagyij Dvorkovics - még november eleji nyilatkozatában - a globális gazdasági-pénzügyi válsággal indokolja a nagy ütemvesztést, bár megjegyzi, hogy azért valószínűbb 4 és 5 százalék közötti GDP-növekedés. A szakember az inflációra igen rossz, akár a 14 százalékot meghaladó rátát valószínűsít 2009-re. A gazdaságfejlődés lassulása összefügg szerinte a recesszió szélén lévő Nyugat-Európa mérséklődő nyersanyagkeresletével, "az olajtól az acélig". Oroszország folyómérlegének ez idő szerint 91 milliárd dollárt meghaladó többlete akár hiányba is átcsaphat 2009-ben, állítja a tanácsadó Az orosz gazdaság idei növekedésre adott legutóbbi hivatalos előrejelzés 7,3 százalékra szólt, a korábbi, 7,8 százalékos jóslat után. Az egyik vezető orosz pénzintézet, a Vnyestorgbank (VTB) saját számítása szerint a GDP-növekedés most októberre már éves összevetésben 5 százalékosra lassult. A megelőző hónapokban 6,2 és 7,4 százalék között alakult, utóbbi csúcsértékét júniusban érte el. A bank szerint az idei GDP-növekedés az első tíz hónapban átlagosan 6,5 százalék körül volt. (MTI)

Anne-Marie Idrac francia külkereskedelmi államtitkár budapesti látogatásával Franciaország Magyarország iránti bizalmát kívánja kifejezni, valamint jelezni azt, hogy a "jelenlegi nehézségek" ellenére a francia vállalatok az ország iránt továbbra is valós érdeklődést mutatnak - olvasható a francia gazdasági minisztériumnak az MTI párizsi tudósítójához eljuttatott közleményében. A külkereskedelmi államtitkár szerdán érkezik kétnapos látogatásra Magyarországra, ahol többek között fogadja őt Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A közlemény szerint Anne-Marie Idrac a magyar gazdasági és fejlesztési minisztérium illetékes vezetőivel és francia cégek képviselőivel a Párizsban május 22-én Nicolas Sarkozy francia államfő és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök által aláírt stratégiai partnerségről szóló megállapodás kivitelezéséről egyeztet. A stratégiai szerződés megjelöl olyan területeket, többek között az energiát, az infrastruktúrát, a mezőgazdaságot, a high-tech-et és az innovációt, amelyeken a két ország közti együttműködés tovább erősíthető. (MTI)

Befektetési szint alá rontotta a MÁV hosszú és rövid futamú adósbesorolásait kedden a Standard & Poor's, a magyar szuverén adósosztályzat előző napi rontása nyomán. A nemzetközi hitelminősítő londoni bejelentése szerint a magyar állami vasúttársaság besorolásai az eddigi "BBB mníusz/A-3"-ról "BB plusz/B"-re változnak. Az osztályzatokat az S&P levette az október 17-e óta érvényben volt negatív figyelőlistáról, egyben negatív kilátást adott MÁV-ra, ugyanúgy, ahogy előző nap a szuverén magyar adósságra. A MÁV új hosszú futamú osztályzata a még befektetésre ajánlott "BBB" sáv alá, spekulatív kategóriába került át - jelentette az MTI. Ez magyarul annyit jelent: a magyar vasúttársaságnak az S&P szerint csak az adjon, és persze jó drágán hitelt, aki komoly kockázatot hajlandó vállalni. A Standard & Poor's az osztályzatmódosításhoz fűzött elemzésében megjegyzi: a magyar vasúttársaság besorolásai két fokozattal gyengébbek a magyar szuverén adósságra megállapított osztályzatoknál. Ez a MÁV adósságának egészére kiterjedő közvetlen állami garanciavállalás hiányát tükrözi, és azt, hogy az időbeni pénzügyi segítségre nincs egyértelmű garancia. A hitelminősítő szerint azonban - tekintettel a vállalat kulcsszerepére - a MÁV megsegítésére irányuló kormányzati hajlandóság a jelenlegi feszült gazdasági helyzetben is valószínűleg erős marad.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a mára kitűzött 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az értékesítésre meghirdetett 30 milliárd forintnyi mennyiségre összesen 137,87 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett. A kibocsátó az erős vételi érdeklődésre való tekintettel az eredetileg meghirdetettnél 5 milliárddal nagyobb mennyiséget fogadott el. Az aukciós átlaghozam 11,99 százalékos lett. Az aukciós átlaghozam a tegnapi 3 hónapos másodpiaci referenciahozamnál 14 bázisponttal (0,14 százalékponttal) magasabb, míg a legutóbbi 3 hónapos aukciós kibocsátás átlaghozamától 19 bázisponttal alacsonyabb. (Portfolio.hu)

Várhatóan napokon belül az Európai Unió képviselői is aláírják, ezt követően pedig hatályossá válik az EU Magyarországnak nyújtandó, 6,5 milliárd eurós hiteléről szóló megállapodás; Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök már aláírta a két dokumentumot. A PM és az MNB közös közleményben emlékeztet: a pénzügyi csomagról szóló döntést az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa november 4-i ülésén hagyta jóvá. Az EU Magyarországnak ajánlott, 6,5 milliárd euró hitele része annak stabilizációs csomagnak, amely alapján összesen 20 milliárd euró összegű forráshoz jut Magyarország. Ebből az EU mellett az IMF 12,5 milliárd euróval, a Világbank 1 milliárd euróval részesedik. Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal érvényben lévő megállapodása van, azt követően, hogy az IMF igazgatósága november 6-án szintén a magyar stabilizációs program támogatásáról döntött. A Világbankkal a tárgyalások folyamatban vannak - áll a közleményben. (MTI)

A bajokkal küszködő Ford autóipari konszern megválhat a Mazda japán vállalatban meglévő 20 százalékos tulajdoni részétől - írja keddi számában a Nikkei című gazdasági napilap. A Fordnak jelenleg 33,4 százalékos részesedése van a Mazdaban. Az amerikai gyártó akut pénzhiánnyal küszködik, miután az amerikai és más fejlett országok autópiaca összeomlóban van. A Mazda keddi záróárfolyama alapján számolva a tranzakció értékét 53,22 milliárd jenre (425 millió euróra) becsülik.(MTI)

Ismét felfüggesztették a kereskedést az orosz RTS tőzsdén, miután az irányadó index értéke 5%-ot zuhant a tegnapi záróértékhez képest. 10:35-től egy órán keresztül szünetel a kereskedés az orosz börzén. (Portfolio.hu)

10 órakor egy pillanatra a forint/euró-árfolyam átlépte a 270-es szintet a nyitáskori 268-as szintről. Onnan visszajött egy kicsit, de most megint kóstolgatja a 270-et és nemcsak egy hirtelen mozgással közelíti. A forint gyengülése regionális okkal magyarázható: lengyel értékpapíroktól szabadulnak a befektetők, a zloty gyengül és ez húzza magával a forintot is.

Kivétel nélkül esnek az európai tőzsdeindexek, nemcsak a BUX. Utóbbi 3 százalékos mínuszban van, azon belül a Mol 6, az OTP és az MTelekom 2-3 százalékos mínuszt mutat. A lengyel és cseh börze eddig 4 százalékot veszített értékéből. A német és a brit részvényindex közel 2 százalékkal áll alacsonyabban, mint a tegnapi záróértékük.

Nincs jelentősebb elmozdulás a forintpiacon: az euró ára reggel némileg csökkent, majd tíz órára visszatért a korábbi 269-es szintre, de a kurzus egyforintos sávon belül mozgott eddig.

A német tőzsdeindex enyhén a pozitív tartományba került a nyitáskor, a brit börzemutató viszont kicsit esett.

1,2 százalékos veszteséggel nyitott a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A nagyobb papírok közül a rossz gyorsjelentés miatt a Mol esett, 3 százalékot. Az OTP szűk 2 százalékot veszített értékéből a nyitáskor, míg a Richter és az MTelekom részvényeinek ára minimálisan emelkedett.

A kedvezőtlen nemzetközi hangulat miatt folytatódhat a gyengülés kedden a Budapesti Értéktőzsdén. A nemzetközi környezet mellett az sem kedvez a magyar piacnak, hogy a Mol az elemzői várakozásoktól elmaradó harmadik negyedéves jelentést tett közzé - mondta Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Ezek együttes hatására rosszul szerepelhet az olajipari részvény - tette hozzá. A külföldi hatások közül az elemző az amerikai piac visszaesését emelte ki, aminek nyomán az ázsiai piacok is mínuszban zártak, és az előrejelzések szerint az európai tőzsdéken is vegyes, illetve enyhe negatív nyitás várható. (MTI)

Vegyesen kezdhetnek a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók kedden. A londoni tőzsdén eshetnek a brit cégek az októberi brit inflációs adatok közlésére, miközben a frankfurti tőzsde csekély emelkedést élhet át. A tőzsdei befektetők óvatosan fognak cselekedni azután, hogy hétfőn az amerikai tőzsde esett, felerősítve a recessziós félelmeket, és a japán tőzsde is több mint 2 százalékos veszteséggel zárt. (MTI)