A washingtoni G20 találkozón részt vevő országok vezetői közel járnak ahhoz, hogy megegyezésre jussanak a közös zárónyilatkozat szövegéről, közölték helyi idő szerint pénteken késő este a francia küldöttség névtelenül nyilatkozó tagjai. A G20-csúcsértekezlet részvevői, akik azért gyűltek egybe, hogy kiutat keressenek a globális pénzügyi válságból, egyetértenek az olyan költségvetési és monetáris politika szükségességében, amely segíti a növekedést. A készülő dokumentum utolsó pontja burkolt felhívást tartalmaz a kamatlábak csökkentésére, mondták újságíróknak a francia tisztségviselők.
A washingtoni csúcson részt vevő vezetők kötelezettséget vállalnak a dokumentumban arra, hogy március végéig kidolgozzák a pénzügyi szabályozási rendszer reformját szolgáló intézkedések első sorozatát. A legfejlettebb országokat és az úgynevezett feltörekvő országokat magába foglaló G20 vezetői elvben egyetértettek abban, hogy áprilisban újra találkozniuk kell, mondták a névtelenül nyilatkozó francia illetékesek. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)