A pénzügyi válság arra kényszerítheti a Gazprom orosz gázipari céget, hogy felülvizsgálja a Magyarországon is áthaladó, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő Déli Áramlat gázvezeték tervét.
Sztaniszlav Cigankov, a Gazprom nemzetközi üzleti osztályának a vezetője egy Szlovéniában tartott fórumon azt mondta, hogy a pénzügyi válság minden nagy vállalatot érint, és ez alól a Gazprom sem kivétel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Déli Áramlat továbbra is kiemelt fontosságú terv a Gazprom számára.
A múlt héten a Vedomosztyi című orosz lap arról számolt be, hogy a Gazprom két évvel 2015-ig elhalasztja a Déli Áramlat gázvezeték üzembe helyezését. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója januárban még azt mondta, hogy a Déli Áramlat első szakasza 2013-ban indul be. A lap által megszerzett dokumentumok szerint az első szakaszt 2015-ben adják át. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)