Noha Lengyelország 2009. évi költségvetési tervezetében 4,8 százalékos GDP-növekedést számolt a kormány, ezt, a lengyel jegybank monetáris politikáért felelős tanácsának tagja szerdai nyilatkozata szerint, 2,8 százalékosra kellene módosítani.
A lengyel közgazdászok is már jelezték, hogy ez a növekedési irányzat nem veszi figyelembe sem azt, hogy a világban pénzügyi válság megy végbe, és hogy a nyugat-európai gazdaságokban recessziós helyzet állt elő. Ezért ők ez idő szerint egy 3,9 százalékos növekedésre számítanak.
A lengyel GDP tavaly még 6,7 százalékkal nőtt, az idei évre ennek alapján a kormány 5,5 százalékos növekedést vár.
(MTI)>
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)