Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága felkéri a kormányt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani, mondta el Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után. A főigazgatót a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot, és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról hallgatták meg.
A bizottság alelnöke elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar gazdaság, a forint, és a tőzsdei részvények árfolyamának alakulását, és amennyiben szükséges, akár soron kívül is meghallgatják az NBH főigazgatóját arról, hogy miképpen próbálja a szolgálat kivédeni a külföldről érkező beavatkozásokat. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ugrásszerűen megnőnek, így több pénzügyi forrást kell biztosítani számukra. A bizottság alelnöke szerint a jövő évi, többször átdolgozott költségvetésben az NBH számára címzett összeg elégséges a szolgálat megnövekedett feladatainak ellátására, a pontos összeget azonban nem tudta megnevezni. (FH)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.