A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
A Magyar Vöröskereszt szinte valamennyi szponzora elállt az adományozástól, mondta el a szerdai Népszabadságnak Selymes Erik, aki éppen előző nap kapta kézhez a nyári véradási akciók szponzorának levelét, amelyben lemondta jövő évi támogatását. A megszorítások miatt nem jut jótékonykodásra, mondta a szervezet főigazgatója a lapnak, hozzátéve: fennállása óta ennyire kritikus helyzetben még nem volt a Magyar Vöröskereszt.
"A magánszemélyek, bármennyire is nagylelkűek, nem pótolhatják a cégadományokat. Nonprofit szervezet vagyunk, de könnyen becsődölhetünk. A költségvetési támogatásunk az ideihez képest tíz százalékkal csökken, csak 230 millió forint lesz jövőre" - sorolta a gondokat a vezető, aki azonnali vészforgatókönyvet dolgoz ki. Új forrásokat keres, s azt mondja: koldulás helyett ötletekkel és aktivitással próbálják meg a túlélést. Elsősorban a TOP 200 cégei között keresnek új "jelölteket". A főigazgató szerint azonban nem koldulni, hanem aktívan részt venni kell a "mentésben" - olvasható a cikkben. (MTI)
Az ázsiai piacok enyhe emelkedése után Európában is pluszban indítottak a tőzsdék, azaz a hangulat viszonylag pozitív. A dollár gyengülése, illetve a várható térségi kamatcsökkentések ugyanakkor a feltörekvő európai devizákat leértékelődési nyomás alatt tartja. Ennek kapcsán reggel több napi közdelem után az euro a bűvös 4,00-es szint fölé erősödött a lengyel zlotyval szemben, ami szintén nem jó hír a régiós devizáknak. A zloty két és fél éves mélypontja a forintot egyhavi mélypontra lökte.
268,50 körül kezd stabilizálódni a forint az euróval szemben a bankközi piacon, miközben a zloty 4,03 körül mozog a közös európai fizetőeszközzel szemben. A régióban a forint 0,7 százalékos, és a zloty másfél százalékos mai esése mellett a cseh korona 0,3 százalékos, a dél-afrikai rand és a török líra 0,7-0,7 százalékos gyengülése párosul.