A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből - derült ki egy közvéleménykutatásból.
A Research and Branding Group független közvélemény- és piackutató cég által végzett felmérés során megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik, 12,6 százalék pedig nem tudott dönteni.
A jelentés szerint arra a kérdésre, mit tennének, ha bankbetétjük lenne, a megkérdezettek 47,9 százaléka válaszolta, hogy pénzét azonnal kivenné, 21,2 százalék megvárná a futamidő lejártát, s csak 9,3 százalék hagyná pénzét a bankban, 21,2 százalék pedig nem tudott dönteni.
Az ukrán jegybank október 13-án korlátozta a bankbetétek futamidő lejárta előtti kivételét. (MTI)
Az amerikai foglalkoztatók 2009 első negyedévére vonatkozó munkaerőfelvételi tervei öt éves mélyponton állnak, ami a munkaerőpiac jövő évi gyengélkedését vetíti előre - írja a Bloomberg a Manpower Inc munkaerőközvetítő cég felmérésére hivatkozva.
A munkáltatók jelentős többsége alaposan vizsálja a bizonytalan gazdasági körülményeket, mielőtt bármilyen munkaerőállománybővítésbe kezdene - fejtette ki Jeffrey Joerres, a Manpower vezérigazgatója.
A munkaügyi minisztérium múlt pénteki adatai szerint a munkanélküliség 15 éves csúcsára, 6,7%-ra emelkedett az Egyesült Államokban, és novemberben 533 ezer munkahely szűnt meg. A Manpower felmérése szerint az építőiparban dolgozók vannak a legnehezebb helyzetben, őket követik a termelő szektor dolgozói. Az elbocsátási hullám már 11 hónapja tart az USA-ban, az elmúlt három hónapban pedig még intenzívebbé vált. (Portfolio.hu)
Három dollárt erősödött az olajár Londonban és New Yorkban. Az emelkedés oka elsősorban Barack Obama, aki megválasztott elnökként nagyszabású közmunkaprogramot hirdetett, ez pedig a piac várakozása szerint növelheti a keresletet. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 3,68 dollár erősödéssel 43,42 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,90 dollárral 43,71 dollárra nőtt. (MTI)
Az ukránok 67,7 százaléka elvesztette bizalmát a bankokban, közel ötven százalékuk pedig azonnal kivenné betétjét a pénzintézetekből, derült ki egy közvéleménykutatás hétfőn közzétett adataiból. A felmérésben megkérdezett ukránoknak csak a 11,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az állami bankokban, míg 8,4 százalék csak a nagy kereskedelmi bankok iránt viseltetik bizalommal. A válaszadók 1,8 százaléka a kis kereskedelmi bankokban bízik meg. (MTI)