A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
A Volkswagen árfolyamának októberi száguldása jelentős veszteségeket okozott Németország egyik leggazdagabb emberének. A Financial Times információi szerint Adolf Merckle befektetési cége 40 bankból álló konzorciummal folytat tárgyalásokat áthidalási hitelről a hatalmas veszteség miatt.
Merckle a Volkswagen részvényeinek esésére fogadott és ilyen ügyleteket kötött a tőzsdén. A Financial Times információi szerint Merckle befektetési cége, a VEM százmillió eurós nagyságrendű veszteséget szenvedett el, miután shortolta a Volkswagen papírjait. Október végén a Volkswagen részvényei száguldásba kezdtek, miután kiderült, hogy a Volkswagen papírjaira kiírt short pozíciók (esésre számító ügyletek) állománya nagyobb, mint a közkézhányad (a nem állami részvényhányad vagy a cég sajátrészvény-állománya). Napok leforgása alatt 1 000 euróra ugrotta a Volkswagen árfolyama, amellyel a világ legnagyobb kapitalizációjú cégévé vált. (Portfolio.hu)
Az olasz kormány 80 milliárd euró összértékű, több évre szóló gazdaságélénkítő tervet készít - ezt Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter jelentette be a G20 csoport ülését követően Washingtonban. A programot a következő napokban hozzák részleteiben nyilvánosságra.
A terv erősen támaszkodik az uniós alapokra, de csak csekély hatása lesz az államháztartási hiány alakulására.
Az olasz kormány nemrégiben 0,1 százalékra rontotta jövő évi GDP-növekedési várakozását az eddig becsült 0,5 százalékról, miközben az IMF jövőre még 0,2 százalékos olasz gazdaságbővülést vár. A pénteken kiadott harmadik negyedéves GDP-adatok szerint viszont a negyedben már 0,5 százalékkal zsugorodott az olasz gazdaság, a második negyed 0,4 százalékos gyengülése után.
Aszo Taro japán miniszterelnök szombaton Washingtonban sürgette az olajtermelő és más gazdag országokat, külön kiemelve Kínát, hogy jelentős pénzhitelekkel járuljanak hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kríziselhárító tevékenységéhez. Szerinte az IMF-nek további eszközökre lesz szüksége, hogy megsegítse a globális pénzügyi krízis által sújtott országokat.
Tokió előző nap jelentette be, hogy Japán 100 milliárd dollárnyi kölcsönt hajlandó nyújtani a pénzintézetnek. Japán a világ második legnagyobb gazdasága; csaknem 1 ezer milliárd dolláros devizatartaléka van. A japán miniszterelnök úgy vélte, az IMF és a Világbank irányítási rendszerét felül kell vizsgálni és át kell alakítani úgy, hogy jobban tükrözze "a világgazdaság változó természetét".
Az IMF eddig összesen 30 milliárd dollárnyi hitelkeretet nyitott meg Izland, Magyarország és Ukrajna számára. (MTI)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 7,6 milliárd dollár kölcsönt nyújt Pakisztánnak. Az IMF igazgatótanácsa a közeli napokban hagyja jóvá a tervet. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője rámutatott arra, hogy a valutaalap által nyújtott hitelösszeg csak egy részét képezi annak a csomagnak, amit Pakisztán kap egyebek között más nemzetközi pénzügyi szervezetektől és regionális fejlesztési bankoktól.
Pakisztán a hónap elején 200 millió dollár hitelt kapott az Iszlám Fejlesztési Banktól, míg Kína - várhatóan már a következő napokban - 500 millió kolláros kölcsönt nyújt. Az IMF 23 hónapra szóló készenléti hitelét Pakisztán arra fordíthatja, hogy helyreállítsa a fizetési egyensúlyát. Pakisztánnak négy milliárd dollár hitelre van szüksége, hogy kifizesse importszámláit és időben rendezze adósságait.
A washingtoni G20 találkozón részt vevő országok vezetői közel járnak ahhoz, hogy megegyezésre jussanak a közös zárónyilatkozat szövegéről, közölték helyi idő szerint pénteken késő este a francia küldöttség névtelenül nyilatkozó tagjai. A G20-csúcsértekezlet részvevői, akik azért gyűltek egybe, hogy kiutat keressenek a globális pénzügyi válságból, egyetértenek az olyan költségvetési és monetáris politika szükségességében, amely segíti a növekedést. A készülő dokumentum utolsó pontja burkolt felhívást tartalmaz a kamatlábak csökkentésére, mondták újságíróknak a francia tisztségviselők.
A washingtoni csúcson részt vevő vezetők kötelezettséget vállalnak a dokumentumban arra, hogy március végéig kidolgozzák a pénzügyi szabályozási rendszer reformját szolgáló intézkedések első sorozatát. A legfejlettebb országokat és az úgynevezett feltörekvő országokat magába foglaló G20 vezetői elvben egyetértettek abban, hogy áprilisban újra találkozniuk kell, mondták a névtelenül nyilatkozó francia illetékesek. (MTI)
Jóváhagyta az Európai Bizottság az olasz és a finn bankmentő programot pénteken. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve ezúttal is versenyszempontból és az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alapján vizsgálta a két intézkedéscsomagot, és megállapította, hogy azok kellően célzottak és korlátozottak időben és célterületben ahhoz, hogy ne zavarják a versenyt.
Finnország 50 milliárd euró értékű csomagot jelentett be a nemzetközi pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került bankok segítésére, míg Olaszország elsősorban azt jelezte, hogy minden bankbetétet 130 ezer euróig garantál, és ehhez állami keretet különít el.