A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)