A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
A Commerzbank Zrt. nem tervezi, hogy megszüntetni a svájci frank alapú hitelezést, hiszen ebben a devizanemben is elegendő mennyiségű forrás áll rendelkezésükre.
A Commerzbank Zrt. hitelezési politikája alapján az önrész nagysága elsősorban a cég likviditásától és a cashflow-jától függ. Ez alapján lehet megítélni, hogy a vállalat képes-e kitermelni a tőketörlesztéshez és a kamat kifizetéséhez szükséges forrást. Önrész nélkül korábban sem nyújtottak kölcsönt, s ezen gyakorlatuktól a jövőben sem kívánnak eltérni.
Arra számítanak, hogy a jelenlegi drágább hitelköltség miatt számos beruházás kivitelezése abban a reményben tolódik el, hogy később a cég kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez. Ez átgondolt döntést igényel a mind a vállalatok, mind a bankok részéről. Számos cég viszont pont most lát kitűnő lehetőséget akvizíció lebonyolítására, így például ezen a területen már jelenleg is fokozódó érdeklődést tapasztalunk.
A varsói tőzsde WIG20 indexe 0,01 százalékkal 1778,83 pontra gyengült hétfőn. A nap nyertese a cseh CEZ volt, amely 5,3 százalékkal 112,70 zlotyra nőtt, a nagy vesztes a KGHM, amely 4,3 százalékot esett. Az olajipari PKN Orlen árfolyama 2,8 százalékkal 26,99 zlotyra erősödött. A varsói értéktőzsdén a Mol árfolyama 2,1 százalékos veszteséggel 139,0 zlotyn fejezte be a hétfői napot.