A román jegybank (BNR) a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az infláció idei mértékére vonatkozó előrejelzését, a jövő évre pedig korábbi 4,2 százalék helyett 4,5 százalékot vetít előre. Mugur Isarescu jegybankelnök hétfőn tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a mostani módosítás nem jelent lényeges mértékű eltérést a három hónappal ezelőtti becslésekhez képest, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei korábban soha nem szembesültek annyi bizonytalansági tényezővel, mint a mostani prognózis kidolgozásakor.
A módosítás minimális, hiszen a BNR a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az idei előrejelzést. A jövő évre vonatkozóan már jelentősebb a kiigazítás, hiszen a bank a korábbi 4,2 százalékról 4,5 százalékra emelte az infláció várható mértékét. A BNR a jövő évre 5,5-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Isarescu hangsúlyozta: ez az érték teljesíthető, amennyiben "létezik egy csepp bölcsesség."
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)