A román jegybank (BNR) a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az infláció idei mértékére vonatkozó előrejelzését, a jövő évre pedig korábbi 4,2 százalék helyett 4,5 százalékot vetít előre. Mugur Isarescu jegybankelnök hétfőn tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a mostani módosítás nem jelent lényeges mértékű eltérést a három hónappal ezelőtti becslésekhez képest, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei korábban soha nem szembesültek annyi bizonytalansági tényezővel, mint a mostani prognózis kidolgozásakor.
A módosítás minimális, hiszen a BNR a korábbi 6,6 százalékról 6,7 százalékra módosította az idei előrejelzést. A jövő évre vonatkozóan már jelentősebb a kiigazítás, hiszen a bank a korábbi 4,2 százalékról 4,5 százalékra emelte az infláció várható mértékét. A BNR a jövő évre 5,5-6 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Isarescu hangsúlyozta: ez az érték teljesíthető, amennyiben "létezik egy csepp bölcsesség."
Erős spekulációs nyomás alatt továbbra is a forint, az ez elleni küzdelemben a jegybank kamatot emelt, ezzel jelentősen drágította a spekuláció költségét – mondta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök leszögezte: a kormány támogatja az MNB-t, abban, hogy a jegybank tegyen meg mindent, amit a forint védelmében meg kell.
A kormányfő kitért rá: miközben itthon csütörtökön négynapos hétvége kezdőik, a világban a piacok nyitva tartanak. „Budapestnek ebben a helyzetben békére és nyugalomra van szüksége”, nem hívhatja fel a figyelmet a világ előtt olyan képekkel, amelyek nyugtalanságot, randalírozást mutatnak – mondta Gyurcsány, aki arra kért minden felelős közéleti szereplőt, hívják fel erre híveik, követőik figyelmét. Aki nyugtalanságot kelt az utcákon, anyagi kárt is okoz az országnak, ami minden családnak ezrekben mérhető – mondta a miniszterelnök.
Urbán László az OTP Bank vezérigazgató-helyettese nyilatkozott az elmúlt percekben a CNBC hírtelevízió élő adásában, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nem hasonlítható össze Izlanddal.
A devizahitelezés magas arányával kapcsolatban Urbán azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a forint gyengülése egyelőre csak mintegy 10%-os. 2006-ban már volt egy hasonló, huzamosabb ideig tartó forintgyengülés, és az sem tette tömegesen fizetésképtelenné a lakosságot.
Urbán szerint csődhullámra és így a banki portfóliók bedőlésére most is csak akkor kerülhetne sor, ha egy a jelenleginél sokkal drasztikusabb forintgyengülés következne be, ezt viszont az ország fundamentumai nem indokolják.
(Portfolio)